Törölték a milliárdos ferihegyi fejlesztést
Nem kezdheti el a cargofejlesztést az állami tulajdonú Budapest Airport Rt., és a cégnek fel kell bontania az Airport Cargo Development Kft. tulajdonosaival kötött bruttó 4,7 milliárd forintos szerződést is - ez a döntés született a napokban.
Az elhatározásról még nem vagy csak informálisan értesültek a felelős testületek vezetői, illetve az érintettek - írja a Népszabadság. A lépés a lap szerint politikai szempontból érthető: az ellenzék is megpróbál politikai tőkét kovácsolni abból, hogy az állami BA Rt. fejenként több mint másfél milliárd forintot tervezett kifizetni a kft. három egykori tulajdonosának, Hegyi Gábornak, Ötvös Gézának és Szani Jánosnak.
A cargoügyben Draskovics Tibor pénzügyminiszter rendelt el vizsgálatot, miután nyilvánosságra került, hogy az Airport Cargo Development Kft. (ACD) tulajdonosai 2500 és 5000 forint közötti négyzetméterenkénti áron vásárolták fel azokat az ecseri mezőgazdasági területeket, melyek belterületbe vonva, közművesítve, építési engedéllyel már 24 ezer forintot értek a Ferihegyei repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt.-nek.
Az állami tulajdonú BA Rt. kétévi tárgyalás, államigazgatási egyeztetés után február elején vette meg bruttó 4,7 milliárd forintért a területet birtokló ACD Kft.-t Hegyi Gábortól, Ötvös Gézától és Szani Jánostól, ám a vételár első részletét - a pénzügyminiszter döntése nyomán - máig nem fizette ki.
Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy Ferihegy még jobban lemaradhat bécsi és prágai versenytársaitól, ha a beruházás a tervezett 2006 vége helyett később valósul meg.
Ezen felül azt sem vizsgálta senki, hogy a Budapest Airport Rt. tervezett privatizációját miként befolyásolja a döntés, hiszen a cég értékét növelő fejlesztésről lett volna szó, igaz azonban az is, hogy ha a magánosítás utánra halasztják a döntést, az új tulajdonos dönthet a reptér bővítéséről.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.