Be kell jelenteni, ha nem lakunk a bérlakásban
Írásban kell bejelenteni az önkormányzatnál, ha az ember két hónapnál hosszabb ideig nem lakik az önkormányzati bérlakásában. A piaci lakbért viszont csak a bérlővel egyetértésben emelheti az önkormányzat - derül ki a lakásbérleti törvény módosító javaslatából.
Az önkormányzat a jövőben előírhatja, hogy bérlője köteles valóban benne lakni a tőle bérelt lakásban. Az ilyen lakás elcserélhető ugyan, de az önkormányzat megtagadhatja a hozzájárulást, ha a cserepartner bérleti joga kétséges. Íme két példa a lakásbérleti törvényt módosító javaslatból amelyet Polgár Éva Ildikó, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese mutatott be. A módosító javaslat céljai közt szerepel a lakásmaffia elleni harc is - írja a Magyar Hírlap.
A mostani tervek szerint a parlament az őszi ülésszakán tárgyalná a javaslatot. ám az új szabályok leghamarabb jövő áprilistól lesznek érvényesek, ha a képviselők még idén eljutnak a végszavazásig.
A lap információi szerint az önkormányzati és állami bérlakásoknál bevezetik a szociális, a költségelvű és a piaci alapú kategóriákat, de nem a lakásokat, hanem a bérlőket sorolva be. Amennyiben az illető szociális viszonyai változnak, akkor ugyanazért a lakásért más bérleti díjat számíthatnak fel neki.
A bérelt lakás akár másik bérletre, akár tulajdonra is elcserélhető. Ha azonban a cserealap önkormányzati bérlakás, akkor az ügylethez a tulajdonos önkormányzatnak is hozzá kell járulnia. A költségelvű és a piaci bérű lakás csak akkor adható bérbe, ha a bérlő jövedelmi és vagyoni helyzete alapján képes fizetni a magasabb lakbért - állítja a lap.
A szociális bérlakás lakbérének megállapításához ugyanakkor csak általános támpontot ad a javaslat, például figyelembe kell venni a lakás komfortfokozatát, illetve minőségét. Új elem, hogy a lakbérhez, a bérlő szociális helyzetétől függően támogatást adhat az önkormányzat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.