A reálgazdaságnak okozott károk mellett az erős forint rontja a kereskedelmi egyensúlyt, amelynek a deficitje az idei első tíz hónapban 3,95 milliárd euró volt - nyilatkozta Draskovics, aki szerint világos, hogy az erős forint rossz az export szempontjából és azoknak, akik a hazai piacra termelnek. A pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az infláció alakulása megnyitja az utat a további kamatcsökkentések előtt. Idén eddig a forint több mint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest és jelenleg mintegy 20 havi csúcson áll. 

Draskovics szerint az erős forint fő kárvallottjai a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalatok, amelyek jórészt a belföldi piacra termelnek, vagy csak elenyésző az importjuk az exportjukkal szemben. A pénzügyminiszter szerint a drága forint hozzájárult a magyar cipő és ruházati ipar gyors megszűnéséhez az olcsó import mellett, ami jelentős munkaerő elbocsátással járt. A nagyobb cégek helyzete kedvezőbb, mert exportversenyképességük gyengülésének egy részét kompenzálhatják azáltal, hogy olcsóbban jutnak az importanyagokhoz.  Draskovics arra számít, hogy jövőre csökken az infláció és
folytatódik a hosszú futamidejű állampapírok hozamának a mérséklődése.  

Az államháztartás kapcsán Draskovics azt mondta, hogy decemberben többlet keletkezik, és ezáltal sikerül teljesíteni a már módosított éves deficitcélt. A pénzügyminiszter várakozása szerint az infláció trendje és a kötvényhozamok csökkenése lehetőséget teremt arra, hogy a központi bank megfontolja a kamatcsökkentést. A jegybank monetáris tanácsa legközelebbi kamatalakító ülését december 20-án tartja. Draskovics szerint a jövő év elején jelentősen csökken az infláció részben amiatt, hogy január elsején nem lesz jelentősebb
hatósági áremelés, miközben egyáltalán nem lesz adóemelés.