2004. augusztus. 18. 11:37 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Gazdaság

Megijedt a tőzsdétől a Google

A világ legnagyobb internetes keresőprogramja a vártnál csekélyebb érdeklődés miatt jelentős mértékben csökkentette a részvénypiacra bocsátandó papírjainak mennyiségét és azok megcélzott kibocsátási árát is.

Nagy érdeklődéssel várják a pénzpiacok a Google szerdai megjelenését a Nasdaq-on, a technológiai papírok piacán, ahol a Google-t " Goog" néven jegyzik majd. Eredetileg a cég tulajdonosai azt tervezték, hogy 14,1 millió részvényt dobnak a piacra, ehelyett a mennyiséget 5,5 millióra csökkentették és az ajánlati ársávot is leszállították a részvényenkénti 108-135 dollárról 85-95 dollár közötti árra. Mindez a vártnál csekélyebb érdeklődéssel függ össze.



A Google az interneten is közzétette az új ajánlatot és e-mailben is értesítette a változásról mindazokat, akik korábban már jelezték vásárlási szándékukat. Az aukció mintájára történő jegyzés során fog majd kialakulni a tényleges kibocsátási ár. A leszállított árakkal kalkulálva a részvénykibocsátás értéke közel 1,9 milliárd dollár lesz, és a vállalat teljes értéke pedig 26 milliárd dollár körül mozog, több mint 10 milliárddal kevesebb az eredetileg számítottnál.



A Google piaci bevezetését a szakemberek az idei év fontos eseményének, egyben pedig az első jelentősebb bevezetésnek tekintik a technológiai papírok meredek esésének időszaka után. A Google két alapítója, a 30 éves Sergey Brin és a 31 éves Larry Page döntött úgy, hogy a papírok iránt érdeklődők aukciós ajánlataikkal maguk alakítsák ki a Google papírok tőzsdei kibocsátási árát. (Reuters, MTI, dpa)
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Parászka Boróka, Tiszóczi Roland 2025. január. 16. 06:30

A német választás megmutathatja, mennyire kell Európának rettegnie Elon Musktól

Donald Trump elnöki eskütételével Elon Musk politikussá válása is lezárul. A világ leggazdagabb embere az általa épített rakétákat idéző sebességgel igyekszik megváltoztatni az internetes kommunikáció terepét és szabályait, hogy érdeke és víziója szerint formálja át Amerikát és Európát.