Vevő lesz-e Európa az iTMS-re?
Az európai piacokon eddig kevéssé sikeres Apple amerikai számítástechnikai vállalat most az Egyesült Államokban bevált iTMS (iTunes Music Store) nevű internetes zenebolttal próbálkozik az öreg kontinensen.
Az iTMS tényleges európai sikerét azonban csak fél év múlva lehet igazából értékelni, mert az nagyban függ az Apple egy másik termékének, az iPOD-nak a sikerétől. Az iPOD egy nagykapacitású digitális zenelejátszó, amelyen egyszerre akár több száz albumnyi zeneszám is elfér, és ez az egyetlen eszköz, amely képes lejátszani az iTMS-en vásárolt zenéket. Eddig 2 millió darabot sikerült eladni belőle világszerte, az eladások nagy része azonban az Egyesült Államokhoz köthető.
Amerikában az iTMS piaca már szilárd: 2,7 millió dalt adnak el hetente, 70 százalékos piaci részesedés mellett; az összértékesítés júliusban érte el a százmilliós álomhatárt. Az iTMS közvetlenül nem sok pénzt hoz az Apple-nek, néhány penny-t dalonként, de nagyban megnöveli az igen borsos árú iPOD eladásait, és ezzel közvetetten hatalmas bevételt termel a cégnek. 2004 második negyedévében az Apple iPOD-ból származó bevétele meghaladta a 260 millió dollárt, és ennek már közel negyede Európából származott.
A kedvező fogadtatás és a növekvő európai iPOD-eladások ellenére, az iTMS-nek még nincs stabil helye Európában, mert a már említett OD2 és a Napster kemény vetélytársak. Az iTMS két konkurensével ellentétben ugyanakkor minden dalt ugyanannyiért árul, és ezzel a stratégiával sok fogyasztót nyerhet meg magának.
Az Apple dolgát tovább nehezítheti az is, hogy a Sony is tervezi a belépést az európai online zenepiacra. Ez a piac egyébként már három szereplő számára is túl kicsi, alig éri el az évi 10 millió dollárt, szemben az amerikai 150 milló dolláros piaccal. A másik fő probléma az, hogy az európaiak kevésbé hajlandóak fizetni a más forrásokból akár ingyen is beszerezhető zenékért.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.