Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. június. 29. 16:42
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Diplomáciai megoldás az aranyvonat ügyében?
Az amerikai kormány a kártérítési kereset elutasítását kérte hétfőn abban a perben, amelyet Floridában élő magyar zsidók indítottak a háború után az "aranyvonaton" elszállított magyar vagyontárgyak miatt.
Jogosan követelnek kártérítést magyar zsidók az Egyesült Államoktól az "aranyvonaton" elhurcolt javaik után, de a perek kimenetele kétséges, ezért diplomáciai úton kellene rendezni kérdést, vagy nemzetközi bíróság is mondhatna ítéletet az ügyben. Mindezt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) jogi képviselője és a Holokauszt Emlékközpont tudományos vezetője mondta az MTI-nek.
Egri Oszkár jogász és Szita Szabolcs történész azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az amerikai kormány a kártérítési kereset elutasítását kérte hétfőn az úgynevezett aranyvonatperben, amelyet Floridában élő magyar zsidók Miami egyik bírósága előtt indítottak 2001-ben.
Egri véleménye szerint az már bizonyíthatatlan, hogy kinek hová kerültek a személyes vagyontárgyai, tehát csak a magyar állam ellen lehetnének eredményesek a perek, hiszen dokumentumok kizárólag arról vannak, hogy a magyar állam mit vett letétbe a zsidóktól.
Az amerikai hadsereg 1945 májusában Ausztriában foglalta le az aranyat, ezüstöt, drágakövet, ékszert, 1200 festményt, 3000 perzsaszőnyeget és más értéktárgyakat tartalmazó rakományt, amelyet Salzburg mellett egy katonai raktárban helyezett el.
Megígérte ugyan, hogy a javakat visszaszolgáltatják a jogos tulajdonosoknak, a kincseket mégis széthordták, nagy részük kézen-közön eltűnt, a maradékot tulajdonjogilag azonosíthatatlannak nyilvánították, majd szétosztották, illetve elárverezték.
A felperesek szerint tábornokok, tisztek, közlegények egyaránt dézsmálták a kincseket. Pár százan lehetnek a világon még olyan magyar zsidók, akik saját jogon, nagy értékű tulajdonnal lehetnek érdekeltek ebben az ügyben.
Az amerikai igazságügyi tárca szerint az Egyesült Államokat nem terheli sem jogi, sem erkölcsi felelősség.
Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője kifejtette: nem perrel, hanem diplomáciai úton kellene ezt az ügyet megoldani. Az Egyesült Államoknak gesztust kellene gyakorolnia, hiszen a Magyarországon maradt magyar zsidók eddig nem kaptak semmilyen kártérítést eltulajdonított értéktárgyaikért.
"Gesztus lehetne, ha például a magyar holokauszt-túlélőknek Amerika beruházna egy szociális otthonba vagy felépítene egy kórházat" - tette hozzá.
Szita Szabolcs történész azt mondta: "A tudományos kutatások bebizonyították, hogy a követelés jogos, és valóban tábornokok, főtisztek kezén eltűntek vagyontárgyak (...), ezt az akkor szolgált amerikai katonák is elismerték". (MTI)
Egri Oszkár jogász és Szita Szabolcs történész azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az amerikai kormány a kártérítési kereset elutasítását kérte hétfőn az úgynevezett aranyvonatperben, amelyet Floridában élő magyar zsidók Miami egyik bírósága előtt indítottak 2001-ben.
Egri véleménye szerint az már bizonyíthatatlan, hogy kinek hová kerültek a személyes vagyontárgyai, tehát csak a magyar állam ellen lehetnének eredményesek a perek, hiszen dokumentumok kizárólag arról vannak, hogy a magyar állam mit vett letétbe a zsidóktól.
Az amerikai hadsereg 1945 májusában Ausztriában foglalta le az aranyat, ezüstöt, drágakövet, ékszert, 1200 festményt, 3000 perzsaszőnyeget és más értéktárgyakat tartalmazó rakományt, amelyet Salzburg mellett egy katonai raktárban helyezett el.
Megígérte ugyan, hogy a javakat visszaszolgáltatják a jogos tulajdonosoknak, a kincseket mégis széthordták, nagy részük kézen-közön eltűnt, a maradékot tulajdonjogilag azonosíthatatlannak nyilvánították, majd szétosztották, illetve elárverezték.
A felperesek szerint tábornokok, tisztek, közlegények egyaránt dézsmálták a kincseket. Pár százan lehetnek a világon még olyan magyar zsidók, akik saját jogon, nagy értékű tulajdonnal lehetnek érdekeltek ebben az ügyben.
Az amerikai igazságügyi tárca szerint az Egyesült Államokat nem terheli sem jogi, sem erkölcsi felelősség.
Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője kifejtette: nem perrel, hanem diplomáciai úton kellene ezt az ügyet megoldani. Az Egyesült Államoknak gesztust kellene gyakorolnia, hiszen a Magyarországon maradt magyar zsidók eddig nem kaptak semmilyen kártérítést eltulajdonított értéktárgyaikért.
"Gesztus lehetne, ha például a magyar holokauszt-túlélőknek Amerika beruházna egy szociális otthonba vagy felépítene egy kórházat" - tette hozzá.
Szita Szabolcs történész azt mondta: "A tudományos kutatások bebizonyították, hogy a követelés jogos, és valóban tábornokok, főtisztek kezén eltűntek vagyontárgyak (...), ezt az akkor szolgált amerikai katonák is elismerték". (MTI)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
