Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A 2008-2009-es válságkezelés, az IMF-EU hitel lehívása alapvetően meghatározza a mostani adósságkezelést, a finanszírozás jelenleg egy zárt pályán mozog, szűk a mozgásterünk - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék államadósságról szóló jelentésének ismertetésekor. Az ÁSZ elnöke szerint mérhetetlen magasságba nőttek a jegybank devizatartalékai a 2008-as IMF-hitel lehívása következtében. Akkoriban a kormány pedig engedte, hogy az MNB-be menjenek a pénzek, és nem az adósság törlesztésére fordították ezeket a forrásokat.
A mostani jelentésben a legkritikusabb kérdést járjuk körül, ez pedig az államadósság, mely kalodába szorítja a magyar gazdaságpolitikát - fejtette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol ismertette a testület jelentését a 2006-2011 közötti államadósság alakulásáról. Domokos szerint megdöbbentő méretű változások és folyamatok történtek az idézett időszakban, az államháztartás központi alrendszerének adóssága 2006 elejétől 2011 végéig 12 765 milliárdról majdnem 21 ezer milliárd forintra nőtt, vagyis 64 százalékos volt az emelkedés mértéke hat év alatt.
Különösen 2006-ban és 2008-ban volt kimagaslóan nagy az eladósodottság növekedése - 15,2 és 16,2 százalékkal -, előbbi évben az országgyűlési választások, utóbbiban pedig az EU-IMF-hitel lehívása jelentette az államadósság növekedésének legfőbb okait. Erre a folyamatra még az árfolyamveszteség is rátett, az adósságállományt ez a tényező több, mint 1650 milliárd forinttal növelte ezalatt az időszak alatt.
10 ezer milliárdot kell törlesztenünk 2014-ig
Az igazi probléma ugyanakkor a devizaadósság kérdése - fejtette ki Domokos. Magyarország devizaadóssága a 2006. évi 3590 milliárdról 2011-re 10 170 milliárd forintra nőtt, a devizaadósság aránya pedig majdnem 50 százalékra emelkedett. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy hazánk 2008-ban az EU-IMF párosához kényszerült hitelért fordulni, melyet devizában - euróban, dollárban - vettünk fel, és ez komoly mértékben rontotta a magyar államadósság szerkezetét, és az akkori válságkezelés hatásai akár 2020-ig is eltarthatnak.
Domokos továbbá elmondta, hogy a forintban fennálló adósság átlagos hátralévő futamidejére a stratégiában meghatározott cél teljesült, azonban a nemzetközi átlagtól (2,5-5 év) alacsonyabb célérték (2-3 év) valósult meg, és ez a gyakori adósságmegújítási kényszer is növelte a finanszírozási és kamatkockázatot.
A finanszírozási kockázatot emellett az is növelte, hogy növekedett a külföldiek felé fennálló kötelezettség, az adósság alacsony hátralevő futamideje, a beföldi állampapírpiac gyengén muzsikált és az adósság lejárati szerkezete is döntően megváltozott. A következő két és fél évben 10 ezer milliárd forint adósságot kell törlesztenünk vagy megújítanunk - emelte ki Domokos, ez minden egyes magyar állampolgárra lebontva évenként egymillió forintot jelent. Az idézett hat évben a kamatkiadások is emelkedtek, számszerűen 13 százalékkal. A devizában és forintban fennálló kamatkiadások 2011-re elérték az 1000 milliárd forintot.
Az ÁSZ elnöke szerint a magánnyugdíjpénztári pénzek bevonásával sikerült egyedül pozitív fejleményeket elérni ezen a területen, 1407 milliárd forintnyi állampapírral lett kevesebb az államadósság, az átvett értékpapírok értékesítéséből pedig 80 milliárddal csökkent az adósságállomány.
Az államadósság növekedésében a PPP-projektek - mint például az autópálya-építések finanszírozása, a kollégiumok, egyetemi épületek építése, a Művészetek Palotája felhúzása - is szerepet játszottak, a 96 ilyen szerződés egészen 2038-ig érezteti majd hatását. A hosszú távú állami garanciavállalás 3073 milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek - fejtette ki Domokos.
| Déjà vu a mostani jelentés |
| Nem az első a sorban az ÁSZ mostani jelentése az államadósság alakulásáról, már 2006-ban is született egy hasonló összegzés, hasonló kicsengésekkel (pl. rohamosan növekvő adósságállomány, szűkülő költségvetési mozgástér). Akkor a Kovács Árpád - aki most a Költségvetési Tanács (KT) elnöke - vezette testület hasonló megállapításokat tett közzé. Az ÁSZ az 1999-2005 közötti időszakot vizsgálta, és kimutatták, hogy a központi költségvetés adóssága ebben az időszakban 85 százalékkal nőtt, 6886 milliárdról 12 744 milliárd forintra. 2002-ben egyedül több, mint 1500 milliárddal nőtt az adósságállomány. Az adósságnövekedés kétharmadáért a működési jellegű kiadások voltak felelősek, "amelyek eredményeképpen a jövőben nem várhatóak olyan bevételek, amelyek a hiány mérséklését eredményezhetik". Bár ekkor csökkent az állampapírok után fizetendő kamat és adósságportfólió szerkezete kedvezőbbé vált, ennek ellenére a hiány részeként megjelenő kamat a központi költségvetés adósságnövekedésének több mint 80 százaléka volt. Ez azt jelentette, hogy a kamatokon keresztül az államadósság meghatározta és beszűkítette a költségvetés mozgásterét. A jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatoknál a működési hitelállomány növekedése működési költségvetésük deficitjére utalt, ami a szektor további eladósodottságának kockázatát hordozta magában (a mostani jelentés is az önkormányzatok időnkénti konszolidációját jelöli meg az adósság növekedésének egyik fontos okaként). |
Az ÁKK és a pénzügyminisztérium is ludas
Az ÁSZ-jelentés ismertetésekor Domokos hangsúlyozta, hogy az államadósság kezelésével, az állampapírok kibocsátásával foglalkozó állami szerv, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a fenti időszakban nem biztosította a költséghatékony adósságszerkezet kialakulását. A feladatok és hatáskörök nem voltak tisztázottak abban a kérdésben, hogy a devizafinanszírozással kapcsolatosan ki hozza a döntéseket a szervezetnél, mivel elvileg a vezérigazgató dönthetett ebben az ügyben, de az ÁKK szabályzata szerint ez a személy csak a beföldi állampapír kibocsátásokat engedélyezhette.
Elmondható még az is, hogy a 2010. évi kormányváltásig az adósságkezelés szakmai irányítását a pénzügyminisztérium (ma már Nemzetgazdasági Minisztérium - a szerk.) szakállamtitkára gyakorolta, vagyis alacsonyabb szintre delegálták ezt a feladatot, gyenge volt a kontroll - mondta az ÁSZ elnöke. A finanszírozás végrehajtásáért ugyanakkor a pénzügyminiszter volt felelős. Az ÁSZ szerint elvárható, hogy a miniszter gyakorolja e felelősséggel összhangban a stratégiai döntéseket. A szakállamtitkár ugyanakkor az ÁKK igazgatóságának is tagja volt, így egy személyben gyakorolta az irányítói és végrehajtói feladatokat, vagyis a tulajdonosi és irányítási kontroll nem érvényesült. Az ÁKK emellett az adósságkezelés során nem tudta ellensúlyozni a devizában fennálló adósság kockázatait sem. Az adósság szerkezetét az ÁKK egy olyan, úgynevezett optimális portfólióhoz igazodva alakította ki, amelyet 2004. évi bevezetése óta nem vizsgáltak felül. A modell többek között nem kezeli a piaci stresszhelyzeteket és a hitelminősítés kockázatát sem.
2010-től viszont már pozitív változások történtek. A stratégiai döntéseket a nemzetgazdasági miniszter hozza, a szakmai irányítás az ÁKK igazgatóságának feladata, az ÁKK vezérigazgatója pedig csak az operatív működésért felel, és nem tagja az igazgatóságnak.
Az MNB devizatartalékairól is szó esett
Az ÁSZ elnöke a jelentés ismertetésében kitért az MNB szerepére is. Domokos szerint mérhetetlen magasságba nőttek a jegybank devizatartalékai, a 2008-2009-es IMF-hitelből is komoly források jutottak a jegybanknak. Ezek a források jelenleg nem a kormány látókörében vannak, hanem "a monetáris szféra élvezi az előnyeit, az országgal együtt". Fizetni az Országgyűlés fizet, az MNB pedig gazdálkodik a pénzzel, kontroll nélkül, mivel a jegybank független - mondta Domokos. Az ÁSZ elnöke emellett azt is megjegyezte, hogy akkoriban a kormány engedte, hogy az MNB-be menjenek a pénzek, és nem az adósság törlesztésére fordították ezeket a forrásokat.
Az ÁSZ-jelentés azt is megjegyzi, hogy az MNB által a devizabetétre fizetett kamat lényegesen elmaradt a forrásra fizetendő kamattól: a devizabetét 2008-2009. évi kamatbevétele 11 milliárd forint volt, míg az IMF-hitel lehívásának 2009. évi kamatkiadása 30 milliárd forint lett, vagyis 19 milliárdot buktunk ezen az ügyleten az ÁSZ szerint. Az IMF hitel 3. részletét pedig a magyar állam helyett az MNB hívta le, a pénzügyminisztérium szerint az államadósság növekedésének minimalizálása miatt, ám az ÁSZ szerint a lehívás indokoltságát dokumentumokkal nem támasztották alá.
| Miért is van szó még mindig az MNB devizatartalékairól? |
| Egy állam pénzügyi stabilitásának fontos mutatója a devizatartalékok szintje. A devizatartalék egy országba irányuló tőkeáramlás lecsapódása, amelyet a jegybankok kezelnek - nyilatkozta nemrég a Portfolio.hu elemzője, Weinhardt Attila az Inforádiónak. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy azon országok kerülnek válságba, nehéz helyzetben, ahol nem megfelelő ez a szint, vagy a befektetők nem tartják ezt a szintet megfelelőnek. A világ fejlettnek nevezhető országaiban törvény tiltja, hogy a jegybank tartalékait közvetlenül államadósság-finanszírozásra használják fel, elsődleges kibocsátásban - aukción - állampapírt nem szabad belőlük vásárolni, ilyen módon tehát nem finanszírozhatja az államok forrásigényét, fejtette ki Weinhardt. A magyar sajtóban ugyanakkor folyamatosan felröppennek olyan hírek, hogy a kormány rá szeretné tenni a kezét az MNB mintegy 36 milliárd eurós devizatartalékára. Mint emlékezetes, múlt év végén, idén január elején elterjedt, hogy a kormány a leminősítést követő nehéz időszakot az ország 35 milliárd eurós devizatartalékának a megcsapolásával vészelné át, amiből gazdaságélénkítésre és az önkormányzati adósságok átvállalására is költött volna. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter január elején pedig javaslatokat fogalmazott meg, hogy mit tehetne a jegybankelnök a gazdaság élénkítése érdekében, amiről aztán kiderült, hogy nem teheti meg vagy épp nincs sok értelme. A devizatartalékkal kapcsolatos találgatásokat aztán egy fideszes képviselő elszólása is erősítette, ami után a kormányoldal minden fronton magyarázkodni kényszerült. A híreszteléseket a kormány azóta is cáfolja, szerintük nagy kincs a devizatartalék, amit óvni kell. A miniszterelnök is hangsúlyozta még januárban, hogy a jegybank által kezelt devizatartalék felett csak a jegybank rendelkezik, ezt a függetlenséget senki sem kérdőjelezi meg. Az ÁSZ elnökének mostani megjegyzése az MNB devizatartalékairól így annak tükrében érdekes, hogy az IMF-EU hitel egy részének az MNB devizatartalékának gyarapítására történt felhasználása a pénzügyi stabilitást kellett, hogy erősítse. Ezt a stabilitást ugyanakkor nem csak az MNB, hanem a kormány közreműködése is meg kell, hogy támogassa a gazdaságpolitika eszközeivel például. Így azok a kijelentések, melyek szerint "mérhetetlen magasságba nőttek a jegybank devizatartalékai", a monetáris szféra élvezi ennek előnyeit, és hogy a kormány engedte, hogy az adósságtörlesztés helyett az MNB devizatartalékait növelje az IMF-hitel egy részének lehívásával, arról tanúskodhatnak, hogy az ÁSZ nem feltétlenül tekinti a devizatartalékok magas szintjét fontos momentumnak, az elemzőkkel szemben. |
Több átláthatóságot a rendszerbe!
A Domokos által ismertetett jelentés több javaslatot is megfogalmaz az ellenőrzés javítása érdekében a nemzetgazdaségi miniszter számára. Először is szükség van az adósságkezelési tevékenység költséghatékonyságát mérő értékelési rendszer kialakítására. Másodszor szükség van az ÁKK által kialakított költség- és kockázatkezelési modell felülvizsgálatára, mivel az még a válság előtt jött létre. Emellett pedig az adósságnövekedés évenkénti alakulását átláthatóbbá, követhetőbbé kell tenni és felül kell vizsgálni, hogy összhangban vannak-e a deviza forrásbevonással kapcsolatos döntéshozatali rendszerben a felelősségi és döntési hatáskörök.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
