A szakszervezeti szövetség az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében felszólítja a nemzeti együttműködés kormányát, hogy tartsa magát választási programjához, amelyben azt írta: "a jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét."

Továbbra is fennáll a hátrányos megkülönböztetés

A Liga emlékeztet, hogy többször is tiltakozott a törvény életbe léptetése ellen, és egyebek közt a szakszervezeti szövetség beadványa alapján az alkotmánybíróság megsemmisítette a júniusban elfogadott törvényt a különadóról, ám azt a parlament november 16-i ülésén ismét elfogadta.

Az ismét elfogadott törvény a szakszervezeti szövetség szerint továbbra is hátrányos megkülönböztetést eredményez az egyes foglalkoztatotti csoportokba tartozók közt, aszerint, hogy az adóalany a versenyszféra vagy a közszféra foglalkoztatottja. Továbbá az intézkedés sérti a jogegyenlőséget, valamint az arányos közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseket.

Emellett indokolatlan különbségeket tesz a javaslat a dolgozók közt jogviszonyuk hossza alapján, illetve a szerzett jogokat is sérti. A közszférában nyolc havi illetménynek megfelelő összeg a végkielégítés maximuma, amely húsz év jogviszony után jár. A nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt évben történő elbocsátás esetén a végkielégítés összege emelkedik. A köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál jellemzően a kollektív szerződés határoz meg a Munka törvénykönyvénél jóval kedvezőbb mértékű végkielégítést. Az intézkedés egyértelműen diszkriminálja azokat, akik hosszabb jogviszonnyal, illetve a bértábla vagy bérmegállapodás alapján magasabb fizetéssel rendelkeznek.

Nem éri el a célját

Aggályos a különadó mértéke is, hiszen az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a túlzott mértékű adó, amely nem az adózási célt valósítja meg, hanem az adóalany ellehetetlenítését idézi elő, alkotmányossági kérdéseket vet fel.

Az intézkedés a visszaható hatály tilalmába ütközik, mivel a kihirdetést megelőző időre állapít meg adófizetési kötelezettséget. A kormány ezt a problémát ugyan alkotmánymódosítással "orvosolta", de az Alkotmány ilyen tartalmú, ad hoc módosítása nyilvánvalóan nem segíti elő a jogállamiság és a jogbiztonság érvényesülését a Liga szerint.

Végezetül a Liga Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény nem tudja maradéktalanul elérni a jogalkotó eredeti célját sem, amely a közpénzből történő túlzó mértékű személyi kifizetések megakadályozására irányul, hiszen annak nincs akadálya, hogy a kedvezményezettek más jogcímeken hozzájussanak a társadalom igazságérzetét valóban sértő jövedelmekhez.