Ötvenezer céget töröltek a válság alatt
A gazdasági válság kezdete óta eltelt két esztendő alatt a létező 600 ezer cég közül csaknem ötvenezret töröltek, azaz a vállalkozásoknak 8,24 százalékát – derül ki a feketelista.hu portál összesített adataiból. A kimutatás egyben azt is jelzi, hogy egyes térségeket az átlagnál is nagyobb mértékben sújtott a krízis. Elsősorban azokat a megyéket, amelyek korábban is a gazdaságilag elmaradottak közé tartoztak.
Különösen súlyos gondokat zúdított a válság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, ahol 2008. május 31. óta az ott nyilvántartott 19 482 társaságnak 15,80 százalékát, pontosan 3079 céget kellett törölni. Ezen a megyén kívül még további ötnél regisztráltak két esztendő alatt 10 százaléknál nagyobb arányú cégbezárást. Nógrádban, ahol egyébként az ország megyéi közül a legkevesebb vállalkozást tartják nyilván, 5878 cég 11,25 százaléka húzta le a rolót. Zala megyében, Tolna megyében és Komárom-Esztergomban a vállalkozásoknak több mint tíz százaléka szűnt meg a válság kezdete óta - derül ki a feketelista.hu adataiból.
Pest megye megúszta
A legkevésbé Pest megyét érintette a gazdaság visszaesése, pedig a megyék közül messze itt van bejegyezve a legtöbb vállalkozás. Két évre visszatekintve, a több mint 84 ezer cég közül valamivel több mint 5200-at töröltek, s ez 6,20 százalékos arány. Természetesen a kimutatásból is látható, a fővárosnak kiemelkedő a szerepe: az adatokból kiderül, hogy a Budapesten nyilvántartott több mint 236 ezer cég közül két év alatt mintegy 4527-et töröltek, azaz 7,41 százalékukat. Győr-Moson-Sopron megyében 21 ezer társaság 7,71 százaléka került a töröltek sorsára. Ami egyébként a cégek számát illeti, a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplénben és Bács-Kiskunban regisztrálták, egyaránt több mint 23 ezret, az elmúlt 24 hónapban megszűnt cégek aránya mindkét megyében meghaladta a kilenc százalékot.
A nagyobb vidéki városok közül Debrecenben tartják nyilván a legtöbb vállalkozást, megközelítően 14 ezret, viszont itt jutott arányaiban a legkevesebb cég a törlés sorsára; két év alatt 7,79 százalékuk (1089). Pécsett a 11 150 bejegyzett cég 8,73 százaléka (973) szűnt meg, Győrben pedig a mintegy 9300 cég közül 755 húzta le a redőnyt (8,09 százalék). A két nagy észak-keleti város, Miskolc és Nyíregyháza az országos átlagot lényegesen meghaladó adatokkal szerepel a listán. Nyíregyházán a cégtörlések aránya 12,84 százalékra rúgott (8577 vállalkozásból), Miskolcon pedig a cégek 10,04 százaléka „dobta be a törülközőt” (körülbelül 10 800 cég közül).
Új cégtáblával próbálkoznak
Ami pedig a cégek törlését illeti: egy cég a jogszabályok szerint a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Erre a legtöbbször akkor kerül sor, ha a társaságot felszámolják vagy végelszámolással megszüntetik. A törlés azonban nem jelenti feltétlenül egy cég összeomlását, tevékenységének megszűnését, mert annak oka lehet például cégformaváltás, kiválás vagy összevonás is. Ilyen esetekben a változásról szóló bejelentési kérelmet a cég székhelye szerinti illetékes cégbírósághoz kell beadni, és ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is.
A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a több tízezres törlések ellenére a cégek száma összességében az elmúlt két évben nem csökkent. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy igen sok vállalkozás felszámolása, végelszámolása, megszűnése után „átalakul”, és új cégtáblával jelenik meg a piacon. Mások pedig állásuk elvesztését követően kényszervállalkozóként próbálnak a felszínen maradni.
Forrás: Feketelista.hu |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.