Védett lesz a gazpachó?
Több ország is patronálja azt a spanyol kezdeményezést, hogy a mediterrán diéta felkerüljön az „emberiség szellemi kulturális öröksége” reprezentatív listára.
Eddig főként az épített és természeti világörökség élvezett megkülönböztetett figyelmet az ENSZ tudományos és kulturális szervezeténél, az UNESCO-nál. Egy korábbi, 2003-as egyezmény szerint viszont megkerülhetetlen és halaszthatatlan feladat az emberiség szellemi kulturális örökségének védelme és megőrzése is. Azóta az egyezményhez több mint száz ország csatlakozott, s küldte el javaslatát az UNESCO-nak. Ez év szeptemberében döntenek arról, mi kerüljön fel a világszervezet reprezentatív listájára. Az eddig beérkezett javaslatokat tekintve egyedülállónak számít Spanyolország kezdeményezése: a mediterrán diétát is felvételre jelöli. A javaslat a spanyol kormány részéről már 2007-ben megszületett. Azóta több állam, Olaszország, Görögország, Marokkó is támogatja a jelölést.
Napi útmutató. Az étkezés csúcsa |
Az ételek alapanyagai nagymértékben telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A vér koleszterinszintjét csökkentő olívaolajt, és az úgynevezett kékhalak, például a tonhal, telítetlen omega3 zsírsavát. Jól érzékelteti a mediterrán diéta piramisa, mit és milyen rendszerességgel fogyasszunk. Naponta ehetünk kenyeret, tésztát, rizst, gabonaféléket, burgonyát, friss és szárított gyümölcsöt, babot, hüvelyes féléket, zöldségeket, olívaolajt, bort, sajtot és joghurtot. Sütéshez, főzéshez, salátákhoz főként, vagy kizárólag olívaolajt használjunk. Együnk mérsékelt mennyiségben naponta sajtot és joghurtot. Hetente hal – főként tonhal -, szárnyasok, tojás és sütemény is kerülhet az asztalra. A táplálék piramis csúcsára a vörös húsok kerültek, ezekből tanácsos a legkevesebbet enni, csupán néhány alkalommal havonta.
A mediterrán diéta egyik tipikus spanyol ételeként tartják számon a gazpachót, a hideg zöldséglevest. Habár eredete a sok évszázaddal ezelőtti római, vagy arab konyhában keresendő.Viszont Amerika felfedezése után a spanyolok egészítettek ki az „őslevest”paradicsommal és paprikával. Az Ibériai-félszigeten többféle változatban – még gyümölcsösen is - fogyasztják. Parasztlevesként is emlegetik, rendkívül vitamindús, frissítő étel főként a nagy nyári melegben. Van, ahol apróra darabolt sonkát is adnak hozzá, vagy különféle tengeri hallal, rákkal, kagylóval, zöld vagy fekete olívabogyóval gazdagítják. Ma már egyre elterjedtebb üdítőitalként is, papírdobozos kiszerelésben is forgalomba hozzák. De könnyedén elkészíthetjük otthon is.
Receptek |
Andalúziai gazpachó 1 kg paradicsom, 1 kaliforniai paprika, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 kis fej vöröshagyma, 1 kisebb kígyóuborka, fél pohárka olívaolaj, ízlés szerint só, ecet, bors, esetleg kömény, (az olasz változatban bazsalikom). A megtisztított (meghámozott) paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát felaprítjuk, és turmixgépben pépesre daráljuk. A zöldségpépet összedolgozzuk az olajjal és az ecettel, majd fűszerezzük. Adunk hozzá annyi hideg vizet, hogy sűrű levest kapjunk. A gazpachót tálalás előtt alaposan lehűtjük. Tálalhatjuk rozskenyérből sütött pirítóssal, de városi parasztlevesünk bizonyára igen büszke lesz, ha kockára vágott, jóféle sültsonkával is „megkínáljuk”. Ezt kinek-kinek a diétás lelkiismeretére bízzuk. Gazpachó sárgadinnyéből Egy kisebb, jó érett sárgadinnyét meghámozunk, húsát 1 cm-es kockákra vágjuk. 5 dkg fehér kenyeret (héj nélkül), 5 dkg őrölt mandulát, 1 gerezd zúzott fokhagymát, 1,5 dl olívaolajt és 5 dl száraz fehér bort turmixgépben összeforgatunk, majd ebbe az egyvelegbe tesszük a dinnyedarabkákat és 8 db jégkockát. Hűtőszekrényben tartjuk, kis tálkákban – szálasra vágott – mandulával szervírozzuk |