A Lánchíd nemcsak Budapest, de Magyarország egyik jelképe is. A híd, amely összeköt, olyan szimbólum mint a gasztronómia, ami ugyanígy az embereket hivatott összekötni egy kultúrán keresztül. A Lánchíd tetején nehezebb főzni, mint az Északi-sarkon, állítják a szervezők.

- Ez volt az eddigi legextrémebb, mindennél nehezebb és veszélyesebb főzőhelyszín - mondta Turóczi Gábor, a társaság elnöke. - A Lánchíd budai hídfőjének felső ajtaját meg sem tudtuk nyitni, vélhetően a fagyok miatt ragadt be. A pesti hídfőnél sikerült feljutnunk a Lánchíd pillérének belsejébe, majd a tetejére egy belső létrán át, hogy a kétfelé lejtő (egyáltalán nem egyenes) bádoggal lefedett kisméretű tetőn nekiállhassunk a főzésnek. Éppen nagyobb szél volt, mint az Északi-sarkon, a gázégőnk lángja legalább ötször kialudt, pedig körbebástyáztuk. A szél okozta hideg sem volt valami kellemes. A kellékeink is állandóan el akartak repülni a főzés fél órája alatt. Ehhez még hozzájött a híd állandó rángása és némi tériszony.