Hol ehetjük a legfinomabb fagyit?
A hűsítő édesség mindenki kedvence – de hol kapjuk a legjobbat? Tizedik alkalommal rendezték meg a közelmúltban a cukrász szakmát megmozgató fagylaltversenyt, melynek keretében hatvanféle fagyalt közül kellett a zsűrinek kiválasztania a legjobbat.
Szabó Zsuzsanna, a boldog győztes |
Így született meg többek között az először igen meghökkentőnek tűnő biocékla-fagylalt, ami szokatlan, de élvezhető. A sóska kevésbé nyerte meg a zsűri és a szép számmal megjelent civil érdeklődő tetszését. De ki tudja? Némi finomítással – miként azt a program házigazdája, Benke László némi iróniával megjegyezte –, kis fasírtokkal tálalva akár tányérra is kerülhetne.
Benke szerint Magyarországon a fagylaltfogyasztási szokások messze elmaradnak a szomszédos országokétól. Nálunk átlagban évi 4 kiló jut egy főre – négydekás adagokat számolva ez összesen évi száz gombóc. S ha csak a legolcsóbb, 120 forintos gombóconkénti árat vesszük figyelembe, ez 12 ezer forint esztendőnként. Németországban 15-21, az Egyesült Államokban 35-40 kiló(!) az éves fogyasztás.
Zsűritagok: ízek és nézetek
Szervánszky László soltvadkerti cukrászdája szinte búcsújáróhely, határon innen és túlról egyaránt közkedvelt. Ő az, aki ötven-hatvanféle fagylaltot is kínál, van is rá igény. Állítja, hogy egy-egy újdonság bevezetése akár több évig is eltarthat – náluk ilyen volt a sztracsatella vagy a mentafagyi –, ezért nem lehet csípőből elutasítani a szokatlannak tűnő újdonságokat. Amivel kevésbé tud megbarátkozni, az az adalékanyagok nagyarányú felhasználása: most is kifogásolta, hogy számos esetben domináltak a pasztás ízek.
A híres cukrászdinasztia rangidős képviselője, Auguszt József örül a sok jó ötletnek, de annak kevésbé, hogy egyes fantázianéven jelzett fagylaltokról még kóstolás után sem derül ki, miből is állnak. Kötelező volt a mogyorófagylalt, s mint mondja, azt igazából nem nehéz készíteni: csak jó alapanyag és türelem kell hozzá. És nem szabad összekeverni az igazi törökmogyorót a tömegáru földimogyoróval! Auguszt mester azt tartja az idei fagylaltverseny fő tanulságának, hogy igenis kell s van mit egymástól tanulni. Akár azt is, hogy mit nem szabad csinálni. A végső döntést meg úgyis a vendég hozza meg.
Jakó Lajos kecskeméti zsűritag kevésbé volt elégedett a kötelező mogyorófagylaltokkal. Kétszer is végigkóstolta őket, s nem egynél csóválta a fejét: túl erősnek érezte az ízeket, s ebből a szükségesnél több ízfokozó használatára következtetett. A céklafagylaltot viszont értékelte, nagyon különlegesnek tartotta megfelelő ízhatását. Amit pedig saját cukrászdájában kész bevezetni, az a konyakos füge és a camparis vérnarancs.
A neves cukrászmester, Szabó Pál is végigkóstolta az elkészült hatvanhatféle fagylaltot: a citromfüves mentafagyit venné fel szívesen kínálatába, mert az ízben, színben, állagban minden követelménynek megfelelt. Az eredményhirdetésnél kiderült, hogy a megdicsért citromfüves menta a kedves tatabányai cukrász, Móritzné Rabóczky Andrea munkája. A zsűri bronzéremmel jutalmazta.
Az ipartestület elnöke, Pataki János a tizedik alkalommal megrendezett országos fagylaltverseny kifejezett céljának nevezte, hogy megújulásra serkentse a cukrászokat. A nagy fagylaltgyárak nagy kihívást jelentenek, nem egyszerű felvenni velük a versenyt, hiszen árban is jócskán alulkínálnak. Szerinte azért is szükséges az ilyen versenyek révén a kollégák továbbképzése, hogy a klasszikus kézműves cukrászat sokáig fennmaradjon.
A legjobbak:
Szabó Zsuzsanna (Zila Kávéház) – az év fagylaltja (pisztácia)
Szabó Zsuzsanna (Zila Kávéház) – aranyérem (mogyoró)
Martin Braum Kft. – aranyérem (joghurtos-mézes müzli)
Gelato Italiano Kft. – aranyérem (mogyoró)
Kiss Attiláné - Violetta Cukrászda – közönségdíj (zserbó)