Amszterdam, a sörparadicsom
Szinte elképzelhetetlen, de Hollandia – ma a világ egyik legnagyobb sörexportőre –valaha sört importált: a holland hajósok rendszeresen szállítottak sajtot, vajat, halat Hamburgba, s hogy kihasználják a tengerjárók kapacitását, jóféle német sörrel megrakodva fordultak vissza.
Az Amstel folyó gátján épült város vezetői a XVII. században arról döntöttek, hogy csatornagyűrűkkel veszik körbe településüket. A terv megvalósult és ma méltán nevezik Amsterdamot Észak Velencéjének, hiszen a csatornák mentén fényűző és egységes elgondolású házsorok épültek, melyek szerencsésen vészelték át a viharos évszázadokat. A városnézés egyik legjobb módja, ha hajón járjuk be Amszterdamot.
Sör minden mennyiségben © Gyimesi Zsuzsa |
Sörválaszték
Arról már ejtettünk szót, hogy Hollandia ma a világ egyik legnagyobb sörexportőre. Az Amstel, a Heineken, az Oranjeboom és a Grolsch hatalmas sörgyárak, termékeik mindenhol ismertek. A nagyság átka, hogy az izgalmas ízekre vágyók kereshetnek másféle söröket. Az ő igényeiket hivatottak kielégíteni a sörfőzde-sörözők.
A mozgalom, hogy a lager mellett újra közkedveltté tegyék a hagyományos söröket az amszterdami Gollem megalapításával vette kezdetét. A Gollem ma 150-féle sört kínál. Ugyancsak említhetjük az Ij sörfőzdét, melynek brown ale sörét a szakírók a 2000-es év legjobb sörének választották. Figyelemreméltó az 1992-ben alapított Maximiliaans is, melynek éves termelése ugyan mindössze 1000 hektoliter, ám idénysöreikkel együtt hatféle sört főznek, közte az erős Maximatort és a rozsmaláta alapú Roggebier-t.
Ma a nagy hazai gyárak sörei, a belga és német importsörök mellett már több mint negyven független holland sörfőzde biztosítja, hogy Amszterdamban mindenki találjon kedvére valót.
Az őshonos holland sörök, köztük a sötét, őszi baksörök iránt a nyolcvanas években támadt fel ismét az érdeklődés. Azóta megjelentek a testes, édes májusi sörök is, melyeket április első hetében hoznak ki. Megnőtt a kereslet a téli ale-ekre és a nyári baksörökre is, de ezeknek nincs igazi hagyománya. Kísérleteznek gyümölcs vagy fűszerek hozzáadásával is, mint a belga söröknél, és ismét megjelentek az erős, fekete sörök..
Az asztaltól az ágyig
A holland fogyasztási szokásokra igen jelentős hatással volt az angol pubok világa. A „café”-k némileg a mi egykori kávéházainkra is emlékezetnek, de szélesebb az italkínálatuk és általában berendezésük is családiasabb. A hollandok órákig elüldögélnek egy-egy sör mellett – és hűségesek törzshelyükhöz.
Hangulatos házak, hangulatos sörözők... © Gyimesi Zsuzsa |
Tagadhatatlan, hogy sok fiatal azért kedveli Hollandiát, mert a törvény itt a legtoleránsabb a könnyű drogok fogyasztóival szemben. A cafék akkor tartanak nyitva, amikor ez a tulajdonosnak legjobban megfelel. Sokan megpróbálnak ragaszkodni a szabályszerű nyitvatartáshoz, de korántsem mindenki! A megállapított záróra inkább csak szándék, mint szabály: mindenről a tulaj dönt. Hetenként egy-két napot zárva tartanak és ha a család nyaralni megy, biztosan becsuknak még akkor is, ha ez az idegenforgalmi szezon közepére esik. Az ünnepi nyitva tartás szinte megjósolhatatlan. Alkoholt fogyasztani tizenhat éves kortól megengedett.
A vöröslámpás negyed is Amszterdam híres, sokak szerint kihagyhatatlan része. A világ egyik legrégebbi bordély negyede mindig is vonzotta a helyi és idegenből ide utazók tömegeit. A lányok szolgáltatásai mellett itt minden megvásárolható, ami a szexhez kapcsolódik. Hogy a kikötővárosokra oly jellemző miliő fennmaradhatott, az elsősorban a városi tanács és a polgárok toleranciájának volt köszönhető, akik az első bordélyház XIII. századi megjelenésétől kezdve nem igyekeztek a „mételyt” tűzzel-vassal irtani.