© sxc.hu

Habos kérdések

A jó sör legyen tükrös, más szóval kristálytiszta. Tehát ne legyen zavaros, vagy akár  opálos. Ne tartalmazzon lebegő vagy ülepedő részecskéket. Az sem mindegy, hogy a pohárba kitöltött hab milyen. A sör és a pezsgő egyaránt habzik, a két hab között azonban óriási különbség van. A sör habjának tartósnak, finom szerkezetűnek kell lennie, mentesnek nagy, könnyen szétpukkanó buborékoktól. A tartós, sokáig megmaradó, jó szerkezetű hab jobban tapad a pohár falára is. A jó habképző tulajdonságú sör is rossz habot produkál, ha mosószermaradványt tartalmazó pohárba kerül, vagy a   a szervírozás nem teljesen tiszta. A zsír és a mosószermaradvány tönkreteszi a habot.

 Nem mindent a szemnek…

A sör illata vagy szaga a maláta, a komló és az erjesztési melléktermékek szaganyagából tevődik össze. A tiszta illat harmonikus, kellemes, maláta- és komlóillat.

Legfontosabb az íz. Ez a tulajdonság, melyet a laikusok is leggyakrabban és legkönnyebben bírálnak, dicsérnek vagy elmarasztalnak. A söríz értékelésének különböző szakaszaiban az összképnek kiegyenlítettnek kell lennie. Ha az ízképző komponensek egymással harmonizálnak, akkor a sörnek tiszta, kerek ízt kölcsönöznek, ami annyit tesz, hogy nem szabad sem üresnek, sem túl teltnek lennie. Az üres sör aromában szegény. A túl telt ízű sör laktató, nem üdít. A teljesség igénye nélkül hadd soroljunk fel néhány szag- és ízhibát, amelyeket a Magyar Sörszabvány e témával foglalkozó része is megad.

Szaghibák: diacetiles, oxidált, erősen észteres, dohos stb. Ízhibák: diacetiles, oxidált, főtt ízű, erősen észteres, dohos, savanyú, sajt ízű, fémes stb.

© sxc.hu

A kellemes keserűség

A sör élvezeti értéke csökken, ha öreg, állott ízű. Az öreg ízt és illatot, mivel nagyrészt a tárolás folyamán lezajló oxidációs folyamatok eredménye, szakmai berkekben oxidációs íznek nevezik. Az oxidációs íz és illat legjobban talán a kenyérhéj ízéhez és a túlhevített papír szagához hasonlítható. Az ízkárosító folyamatok lassítása céljából az érlelést, a szűrést és a töltést ma már minden modern gyárban a levegő kizárásával, oxigénmentes, széndioxidos közegben végzik.

A sör keserűsége az ízérzékelés utolsó fázisában érezhető, a sör jellegének megfelelő mértékben. Van, aki a keserűbb, az ún. pilseni típusú, és van, aki a kevésbé keserű söröket részesíti előnyben. Azt mondják, hogy az igazi sörivók a pilseni sört isszák szívesebben. Fontos, hogy a keserűség kellemes, harmonikus legyen, a keserűíz-érzet ne maradjon meg, hanem minél hamarabb tűnjön el, ne alakuljon ki a sörszakmában "tapadó ízként" emlegetett hiányosság.

Követelmény, hogy a sör üdítően csípős legyen. A túl csípős és az állott jelleg egyaránt hiba. Ezt a jellemzőt, amely az ízérzékelés középső szakaszában jelentkezik, idegen szóval "recenciának" nevezik. Mértéke több sörösszetevőtől, de legnagyobb mértékben a szénsavtartalomtól függ, ezért a sörnek optimális széndioxid-tartalommal kell rendelkeznie.

Kovács Gábor