Ha úgy tetszik, ez a dokumentum Várhelyi Olivér bővítési biztos öröksége. Az Európai Bizottság magyar tagja volt a felelőse ennek a területnek az elmúlt öt évben és a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Várhelyi jelentős előrelépésről számolt be. Emlékeztetett arra, hogy hivatalba lépése után jelentősen átalakították a módszertant és a hitelességet szerették volna visszahozni ebbe a folyamatba. Az addigi időszakot ugyanis eredménytelennek és parttalannak minősítette.

 Mindenkinek tudnia kell, hogy ha teljesít, akkor mire számíthat 

– foglalta össze Várhelyi az új filozófiát. Összesítése szerint az előrehaladás azt jelenti, hogy sikerült megduplázni az eredményeket, így szerinte reális lehetősségé vált, hogy az Európai Bizottság következő mandátuma alapján a bővítés valósággá válhat. Ez azt jelenti, hogy 2029-ig újabb taggal, tagokkal bővülhet az EU.

“Decemberben elfogadta a javaslatunkat az Európai Tanács, hogy kezdjük meg a csatlakozási tárgyalásokat Moldovával és Ukrajnával és adjunk tagjelölti státuszt Grúziának. Januártól a koszovói állampolgárok vízum nélkül léphetnek az EU-ba, márciusban a vezetők úgy döntöttek, hogy elfogadják a javaslatunkat, hogy zöld utat adjanak a tárgyalásoknak Bosznia-Hercegovinával, júniusban pedig a javaslataink alapján megtörténtek az első kormányközi konferenciák Ukrajával és Moldovával. Szintén júniusban megtörtént az első kormányközi konferencia Montenegróval és elkezdtük lezárni a tárgyalási fejezeteket is. És nemrégiben megtartottuk az első kormányközi konferenciát Albániával” – sorolta Várhelyi Olivér az eredményeket az elmúlt egy évből. 
 
Bár talán egy héttel ezelőtt ez nem így lett volna, a legtöbb kérdés Grúziával kapcsolatban merült fel, elsősorban amiatt, mert Orbán Viktor már elismerte azt a grúz kormányt, amelynek múlt szombati választási győzelméhez számos kérdés kapcsolódik az EU részéről.

Ami a grúziai országértékelést illeti, az Európai Bizottság megállapította, hogy az ország 
EU-csatlakozási folyamata de facto leállt a grúz kormány 2024 tavasza óta tett lépései miatt. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a választások kapcsán az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE/ODIHR) által vezetett közös Nemzetközi Választási Megfigyelő Misszió előzetes megállapításai több olyan hiányosságot is azonosított, amelyek feszült és erősen polarizált környezetben jelentkeztek. “Ezek az előzetes megállapítások megerősítik egy átfogó választási reform szükségességét, amelyre már a korábbi kulcsfontosságú ajánlások is rávilágítottak” – áll a dokumentumban.

Orbán látogatásával kapcsolatban nem Várhelyi, hanem a bizottsági hierarchiában fölötte álló külügyi főképviselő, Josep Borrell beszélt arról, hogy a magyar miniszterelnök grúziai látogatása csakis kétoldalú alapon történhetett, vagyis Orbán nem képviselte az EU-t, de a bilaterális látogatáshoz természetesen joga van.

Lehet, hogy Orbán Viktornak más a látásmódja, de a megfigyelők szerint nem volt tisztességes, szabad és szabályszerű ez a választás. Ha rendben lett volna, akkor azt mondták volna

– értetlenkedett Borrell Orbán hozzáállása miatt, hozzátéve, az EU most arra vár, hogy a grúz hatóságok kielégítően megvizsgáljanak valamennyi feltárt hiányosságot és orvosolják a panaszokat.

Ami a többi tagjelölt országot illeti, vannak közöttük néhányan, amelyekkel kapcsolatban nagyon sok kritika fogalmazódik meg, vagy egyébként is nehéz helyzetben van. Szerbia esetében úgy fogalmaz az anyag, hogy bár van előrehaladás, bőven van még tennivaló, “különös tekintettel a jogállamiság ideiglenes referenciaértékeire, valamint a civil társadalom és a média számára valóban kedvező környezet biztosítására”. Abban is bízik a Bizottság, hogy a szerb vezetés végre “hiteles erőfeszítéseket tesz a dezinformáció és a külföldi információmanipuláció leállítására”. Mivel Szerbia nem alkalmazza az Oroszországgal szembeni szankciókat – amelyre tagjelölt államként kötelezettsége van -, Borrell úgy fogalmazott, hogy

Szerbiának igazodnia kell az uniós külpolitikához, különben beszélybe fog kerüli a tagsága. 

Bosznia és Hercegovina kapcsán az a brüsszeli álláspont, hogy az ország kézzelfogható eredményeket ért el, többek között a migrációkezelés, az EU közös és kül- és biztonsági politikájához való teljes igazodás, valamint az igazságszolgáltatás feddhetetlenségéről, a pénzmosás elleni küzdelemről és az összeférhetetlenségről szóló jogszabályok elfogadása terén.

Koszovó, amely 2022 decemberében nyújtotta be az EU-tagság iránti kérelmét, előrelépést mutatott a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, és javult az üzleti környezet. Ugyanakkor Koszovónak fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamiság és a közigazgatás megerősítése, valamint a szólásszabadság védelme érdekében.

Ukrajna esetében azt emelik ki, hogy a 2024 júniusában megtartott első kormányközi konferenciát követően a közösségi vívmányok elemző vizsgálata gördülékenyen halad.

 Feltéve, hogy Ukrajna teljesíti az összes feltételt, a Bizottság várakozással tekint a klaszterekről szóló tárgyalások mielőbbi, 2025-ben történő megkezdése elé, kezdve az alapokkal 

– jelenti ki a Bizottság, vagyis a következő lépcsőfokra majd a magyart követő lengyel elnökségnek kell lépnie.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állásfoglalásában a következőket mondta a bővítési jelentésről:

A feszült geopolitikai helyzet miatt minden eddiginél fontosabb, hogy befejezzük kontinensünk újraegyesítését a demokrácia és a jogállamiság azonos értékei alapján. Az elmúlt években már nagy lépéseket tettünk az új tagállamok integrációja felé. A bővítés továbbra is az új Bizottság egyik legfontosabb prioritása marad.