A Nemzeti Kártya-programot a magyar kormány 2024 júliusában terjesztette ki, hogy megkönnyítse az orosz és fehérorosz vendégmunkások Magyarországra jutását. A beérkező vendégmunkásoknak nem kell kulturális ismeretből vizsgát tenniük az igazolvány megújításakor, családjukkal együtt érkezhetnek az EU területére, nem határoztak meg olyan ágazatokat, amelyekben elhelyezkednek, és igazolást sem kell felmutatniuk arról, hogy valóban szükség van a munkaerejükre – olvasható az Európai Parlament leírásában.

Sok képviselő szerint mindez veszélyt jelent a schengeni övezet országainak, nem csoda, hogy a kérdés a strasbourgi parlamenti plenáris ülés egyik legfontosabb napirendi pontjaként szerepelt az agendában. Ahogy korábbi cikkeinkben írtunk róla, Szijjártó Péter külügyminiszter és Bóka János európai ügyekért felelős miniszter sem tartja veszélyforrásnak a magyar kormány lépését, mert úgy vélik, a közbiztonságot érintő ellenőrzéseket továbbra is szigorúan betartja a magyar hatóság.

A plenáris ülésen közel kétórás vita alakult ki az európai parlamenti képviselők között, miután Bóka János elmondta, bármely jogállam megteheti, hogy letelepedési jogot adjon más országokból érkező vendégmunkásoknak a schengeni övezetben. Sztella Kiriakídisz egészségért és élelembiztonságért felelős biztos úgy reagált, eddig a Nemzeti Kártya-program az ukrán és szerb menekültekre vonatkozott, most azonban fehérorosz, orosz, boszniai, moldovai, montenegrói és északmacedón állampolgárokra is kiterjed a megkönnyített letelepedési jog. Az EU a háború kitörése óta szigorúbb határellenőrzésre szólította fel a tagállamokat, ennek hatására a beérkező orosz menekültek száma 90 százalékkal csökkent.

„A legnagyobb fenyegetést az orosz ügynökök jelentik az Európai Unióra nézve, akiket így még nehezebb lesz kiszűrni”

– emelte ki a vita során a biztos. Érték támadások a magyar kormányt bőven, de az EP Zöldek képviselője, Tineke Strik kérdőre vonta az Európai Bizottságot is, hogy miért nem lépett közbe korábban. Strik a magyarországi Nemzeti Kártya-programot provokációnak tartja, és nehezményezte az ukrán menekültekkel szembeni szolidaritás teljes hiányát is.

Az európai parlamenti szélsőbaloldali frakcióból Jonas Söjstedt csatlakozott a felvetéshez, és Orbán Viktor politikáját több más kollégájához hasonlóan Putyin trójai falovának nevezte. Söjstedt úgy folytatta,

Magyarország kinyitotta a hátsó ajtót az oroszoknak.

A képviselő keményen szankcionálná is érte a magyar kormányt: a gazdasági támogatások megvonására és a soros elnökség jogköreitől való megfosztásra szólította fel a Bizottságot.

Az Európai Néppárttól Tomas Tobé szólt a vitához elsőként; aggasztónak és elfogadhatatlannak tartotta a magyar kormány húzását, de úgy látja, ez beleilleszkedik Magyarország akcióinak mintájába. Azzal egyetértett, hogy Magyarország biztosítani kívánja a biztonságot és a békét, de felszólította a kormányzatot, hogy akkor ennek fényében is cselekedjen.

A Szocialisták és Demokraták képviselője, Ana Catarina Mendes szintén nagyobb óvatosságra és körültekintésre intett, és Magyarország szankcionálását kérte a Bizottságtól. A Renew Europe és az Európai Konzervatívok és Reformerek egyhangúlag kijelentették, hogy Orbán a Nemzeti Kártya-program kiterjesztésével gyengíti Európa biztonságát.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy akadtak azonban támogatói is a magyar kormány lépésének. A Szuverén Nemzetek Európája csoport magyar képviselője, a Mi Hazánkban politizáló Borvendég Zsuzsanna kettős mércének nevezte az EU álláspontját az illegális bevándorlók beengedése miatt.

Szerinte a titkosszolgálatok bizonyítják, hogy a kiterjesztett Nemzeti Kártya-program nem nyit ajtót kémeknek, és az EU-tól követeli a Magyarországtól visszatartott kétmilliárd eurós támogatás kifizetését, amely a határkerítés költségeinek megtérítését jelentené.

A Patrióták Európáért képviselője, László András szintén kiállt a magyar döntés mellett, és statisztikákat mutatott be az elmúlt két évben Európa országaiba beengedett orosz vendégmunkások számáról. Állítása szerint több tízezer embert helyeztek el így Németországban, Spanyolországban és Franciaországban is, míg Magyarországon idén júliusban és augusztusban is öt-öt orosz állampolgárnak adtak letelepedési engedélyt.

A kiélezett vita folyamán a felszólaló képviselők a jogállamiság lebontását és Magyarország önjáró, Oroszországgal szimpatizáló tevékenységeit ítélték el. Az ülés végén Kiriakídisz biztos ismét felszólította Magyarországot, hogy adjon válaszokat a Bizottság által megfogalmazott kérdésekre:

• Miért tartja Magyarország szükségesnek és megfelelőnek a jelenlegi geopolitikai helyzetben az orosz és fehérorosz állampolgárokra való kiterjesztést?
• Miért nem alkalmaz Magyarország differenciált biztonsági ellenőrzést az orosz és fehérorosz kérelmezőkkel szemben a megnövekedett biztonsági kockázatok ellenére?