Ami a végeredményt illeti, pontosan ugyanazokat a számokat hagyta jóvá most 27 vezető, mint amit decemberben csak 26 támogatott. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozó után kijelentette, hogy Kijev számára kulcsfontosságú ez a pénzügyi támogatás, mert biztosítja a kiszámíthatóságot, azon kívül pedig

erős üzenet Putyinnak brutális inváziójának második évfordulója előtt.

Orbán Viktor is sikerként könyvelte el a történteket, Facebook-oldalán azzal érvelt, hogy Magyarországnak továbbra sem kell fegyvereket szállítania Ukrajnába és hogy biztosított az ukránoknak nyújtott támogatás ellenőrzése, aminek köszönhetően magyar pénzek nem kerülhetnek Ukrajnába.

Fontos megjegyezni, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás eleve sem szólt fegyvervásárlásról, hanem az ukrán állam működéséhez szükséges finanszírozást kívánja biztosítani az EU. A kezdeti magyar álláspont az volt, hogy ezt a támogatást kezeljék a tagállamok a költségvetésen kívül, ez a javaslat azonban elhalt. Ekkor azzal próbálkozott Orbán Viktor, hogy évenkénti megújuló támogatást javasolt, ami minden évben új döntést, potenciális magyar vétófenyegetést jelentett volna, ezért ez is megbukott a többi tagállam ellenállása miatt. Végül a szövegbe ennek egy lényegesen felpuhított, “gumicsont” változata került bele.

A Bizottságnak az ukrán eszköz végrehajtásáról szóló éves jelentése alapján az Európai Tanács minden évben vitát tart az eszköz végrehajtásáról, iránymutatás nyújtása céljából. Szükség esetén az Európai Tanács két éven belül felkéri a Bizottságot, hogy az új többéves pénzügyi kerettel összefüggésben tegyen felülvizsgálati javaslatot

- ez áll a következetések között. Ennek lényege, hogy egyfajta konzultáció lehetséges, azonban nincs döntést helyzet, magyarul nincs vétólehetőség a vezetők körében arról, hogy folytassák-e az ukránok pénzügyi támogatását. Illetve, egy helyen lehet vétózni: akkor, amikor a tagállamok felkérik a Bizottságot, hogy terjesszen elő felülvizsgálatot. Vagyis ez éppen ellentétes azzal, ami a magyar álláspont eredeti célja volt és megnehezíti azt, hogy egyáltalán szóba kerüljön ez a téma a legfelsőbb szinten.

A csúcstalálkozóról távozó vezetők hangsúlyozták azt is, hogy a költségvetés módosítása megnyitja az utat más területek finanszírozása felé: Így például több pénz lesz a versenyképesség javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, a Nyugat-Balkán támogatására és a természeti katasztrófák károsultjainak kárenyhítésére.

Fontos volt számunkra, hogy a költségvetést gazdaságosan kezeljük

– mondta Karl Nehammer osztrák kancellár. Kezdetben ugyanis 67 milliárd euró plusz befizetést kért az Európai BIzottság a tagállamoktól, végül a különböző alkuknak és átcsoportosításoknak köszönhetően ez lement 21 milliárd euróra, miközben az egész csomag közel 100 milliárd eurót mozgat meg. Nehammer hangsúlyozta, hogy a 10 milliárd eurós migrációs költségvetésről való megállapodás azt mutatja, hogy komolyan vették a kérdést. Szerinte ez fontos volt ezért, hogy

jobban működhessen a határvédelem, és irányítható legyen az illegális migráció elleni küzdelem.

Felmerült az is, hogy vajon Orbán hirtelen pálfordulása összefügghet-e azzal, hogy ígértet kapott arra, hogy Magyarország számára könnyebb lesz a befagyasztott uniós forrásokhoz hozzájutni. Ezeket a véleményeket Ursula von der Leyen bizottsági elnök tette helyre:

Van jogszabály a kohéziós alapokra és a jogállamisági mechanizmusra. Ezeknek a jogszabályoknak semmi közük az Ukrajna megsegítését szolgáló eszközhöz és annak a féléves felülvizsgálatához. Ezt ma megerősítettük

- jelentette ki. Orbán Viktor megérkezésekor és távozásakor is elkerülte a rá várakozó újságírókat.

Az EUrologus értesülései szerint az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni volt az, aki több körben is tárgyalt Orbánnal és talán neki sikerült őt meggyőznie. Elképzelhető, hogy az érvek között szerepelt az EP-választások utáni helyzet: ha Orbán nem támogatja Ukrajnát például ezzel a döntéssel, egészen biztosan nem veszik fel az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába a Fidesz, ahol az olasz kormánypárt is található.

A Brüsszelben (is) tüntető európai farmerekről Charles Michel tanácselnök azt mondta, fontos, hogy alaposan átgondolja a mezőgazdaságban dolgozók és az élelmiszer termelő szektor jövőbeni igényeit Európa, akik szerinte jó időben adnak hangot haragjuknak és a jövővel kapcsolatos bizonytalanságuknak.

A Bizottság elnöke emellett azt hangsúlyozta, a gazdákat érintette legrosszabbul az utóbbi két év válsága. Emiatt is kiemelten fontos Von der Leyen szerint az a stratégiai egyeztetés, amely alapjában határozza meg a jelenleg a az EU büdzséjének közel harmadát kitevő

az európai mezőgazdasági támogatások formálódó reformját bevonva az termelők és élelmiszer feldolgozók mellett a civil szervezeteket és könyezetvédelmi szervezeteket.

Von der Leyen kitért arra is, hogy a belga elnökséggel karöltve a következő agrárminiszteri tanácsülésre a gazdákat érintő támogatásokhoz kötődő adminisztrációs terhek mérséklését célzó javaslatot visznek be. Az EU-csúcs után Alexander de Croo belga, Mark Rutte holland miniszterelnök és Ursula von der Leyen találkoztak a gazdálkodók képviselőivel.