Összesen 75 milliárd eurós plusz forrást kért nyár elején az Európai Bizottság a tagállamoktól annak érdekében, hogy a megnövekedett igényeknek az EU meg tudjon felelni. A források legnagyobb részben Ukrajna támogatását szolgálnák, de jutna belőle az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és az EU versenyképességének javítására is. Az érvelés szerint azért van szükség pluszforrásra, mert amikor három éve tervezték az unió jelenlegi költségvetését, még nem lehetett számolni például a háborúval annak minden következményeivel (energiaválság, infláció) együtt.

Az Európai Parlament első vitája során a képviselők szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy szükség van erre a pótlólagos forrásra, amely egyébként a hétéves költségvetés valamivel több mint hét százalékát jelenti. Sőt, a legtöbb politikus úgy gondolja, hogy még ennél is nagyobb összegre van szükség ahhoz, hogy Ukrajna támogatása folyamatos és hatékony legyen.

Egy jobb Ukrajnát építünk, struktúrákat és eljárásokat hozunk létre, amelyeknek köszönhetően Ukrajna egy működő demokrácia lesz

– jelentette ki a néppárti Michael Gahler, a téma egyik előadója. A szintén néppárti Petras Austrevícius szerint inkább arra kell felkészülni, hogy ennél is több pénzre lesz szükség.

A konfliktus intenzitása nem csökken, az 50 milliárd euró négy évre azt jelenti, hogy 12,5 évente milliárdot fordítunk erre, azonban most, ebben az évben 18 milliárdot költünk ugyanerre a célra. Inkább 50 pluszról kellene beszélni

– javasolta a képviselő. Sokan megfogalmazták, hogy az oroszoktól lefoglalt vagyont is hatékonyan fel kell használni erre a célra, mert arra nem sok esély van, hogy Oroszország majd jóvátételt fizessen. A spanyol szociáldemokrata José Manuel Fernandes egy olyan üzenetet is megfogalmazott, amelyet a magyar kormány nyugodtan magára vehet.

Az 50 milliárd euró lehet, hogy nem elég, de biztosítani kell. Senki sem használhatja ki az egyhangúsági követelményt arra, hogy saját érdekeit tartsa szem előtt, nincs helye semmiféle zsarolásnak

– mondta a képviselő utalva arra, hogy Magyarország már bejelentette, amíg nem kapja meg az uniós forrásokat, addig Ukrajnának egy fillért sem szavaz meg. A fejlemények alapján Fernandes képviselő jó helyen kereskedett, ugyanis a nap folyamán felszólalt Deli Andor fideszes képviselő, majd a Fidesz EP-frakciója állásfoglalást is kiadott a téma kapcsán. A jövő évi költségvetés tárgyalása kapcsán Deli arról beszélt, biztosítékok kellenek arra, hogy a Magyarországnak járó Erasmus- és Horizont-programok kerete biztonságban legyen.

Ki kell zárni, hogy ezeket a forrásokat más országok vagy célok érdekében elköltsék.

– mondta Deli. Bár az elmúlt hetekben számtalanszor megcáfolta már az Európai Bizottság, hogy a Magyarországnak járó, de a feltételek nem teljesítése miatt visszatartott forrásokat Ukrajnában költenék el, a Fidesz közleménye erről nem vett tudomást.

“Az Európai Bizottságnak az uniós hétéves költségvetéshez 75 milliárd euró pluszpénzt kérő csomagja még mindig a tárgyalóasztalon van, ugyanakkor továbbra sem kaptunk megnyugtató válaszokat a kérdéseinkre: a háború kezdete óta pontosan mekkora összegeket és milyen forrásból fizettek ki Ukrajnának, azt mire használták fel? Hogyan emelkedett a duplájára a közös hitelfelvétel kamatterhe, miközben több ország még egyáltalán nem kapott pénzt a helyreállítási alapból? Hogyan lehetséges, hogy a ciklus harmadik évében a kohéziós forrásoknak csak pár százalékát folyósítják, ugyanakkor újabb milliárdokat költenének illegális migránsok Európába telepítésére, a brüsszeli bürokrácia fizetését pedig megemelnék?” – olvasható a dokumentumban.

Visszatérve a parlamenti vitához, egyetlen képviselő volt, aki bírálatot fogalmazott meg Ukrajna további támogatása kapcsán, mégpedig a szélsőbaloldali ír politikus, Mick Wallace. Ő azt mondta, hogy több milliárd euró elköltése fegyverekre csak meghosszabbítja a háborút, növeli a pusztítást és a halottak számát. Mindkét fél számára megnyerhetetlen ez a háború, az ukránoknak adott hitel pedig adósságcsapdát jelent.

Erre Michael Gahler képviselő úgy reagált, hogy

nem az EU-s szakpolitikák, hanem az orosz rezsim rombolta le Ukrajnát.