Ahogy lenni szokott, először Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke tolmácsolja az uniós törvényhozás üzeneteit, majd pedig – már szintén hagyományosnak mondható módon – Volodimir Zelenszkij szól az európai vezetőkhöz. Az ukrán elnök, aki legutóbb személyesen látogatott Brüsszelbe, most online szól a kollégáihoz.

Ez az eszmecsere meg is határozza a csúcstalálkozó első, és minden bizonnyal legfontosabb részét: az orosz-ukrán háború okozta hatások, feladatok áttekintését és Ukrajna további támogatását.

„Mint mindig, megerősítjük rendíthetetlen elkötelezettségünket Ukrajna megsegítése iránt. Ez magában foglalja az elszámoltathatósággal, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatos munkát, valamint a globális közösségnek a szabályokon alapuló nemzetközi rend mögé való tömörítését” – ezt írta Charles Michel, az Európa Tanács elnöke az állam- és kormányfőknek címzett meghívójában. A külügyminiszterek már egyetértettek abban – és most ezt a tagállami vezetők is megerősítik – hogy az EU lőszerrel fogja támogatni az ukrán védekezést.

„Célunk, hogy Ukrajnának 1 millió lőszert biztosítsunk a következő 12 hónapon belül, és biztosítsuk a megfelelő finanszírozást. Ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére” – írta ezzel kapcsolatban Charles Michel.

Szóba fog kerülni az Európai Békekeret finanszírozása is. Ez az EU költségvetésen kívüli eszköze, amely azokat a kiadásokat finanszírozhatja, amelyek például a fegyverek vásárlását jelentik. Ebből fizeti vissza az EU a tagállamoknak (körülbelül hatvan százalékos arányban) azokat a fegyverszállítmányokat is, amelyeket Ukrajnába juttatnak. A Békekeret hétéves költségvetése azonban már a költségvetési időszak kezdetén kimerült. Elvi döntés született egy pótlólagos 2 milliárd eurós emelésről, de ezt azonnal le is kötötték lőszervásárlásra. A mostani javaslat szerint újabb 3,5 milliárd eurós emelésre lenne szükség, forrásaink szerint azonban erről nem lesz döntés. Több tagállam – így Magyarország is – azt szeretné világosan látni, hogy a Békekeret működtetése hogyan lesz fenntartható, és hogyan jut így más célokra is pénz.

Megtudtuk még, hogy újabb szankciókról nem lesz szó, bár azt sosem lehet kizárni, hogy valaki felvesse ennek szükségességét, illetve egészen biztosan elhangzik majd a további büntetőintézkedések igénye Zelenszkij elnöktől.

A csúcstalálkozó megállapításai között lesz egy olyan pont, amelyhez a magyar kormány kifejezetten ragaszkodott, mégpedig egy eszmecsere szükségességéhez demográfiai kérdésekről. Ezt a kormány szerint az EU hosszú távú versenyképessége és a munkaerőpiac fenntarthatósága miatt érdemes taglalni – ez egyénként is téma az EU-csúcson. Forrásunk szerint azt szeretné elérni Magyarország, hogy a tagállamok nyissanak vitát a demográfiai helyzetről és osszák meg egymással a jó gyakorlataikat, tapasztalataikat. Nem kell azonban politikai éleslátás ahhoz, hogy felismerjük, ez a vita előbb-utóbb egy migrációs polémiába fog torkollni, mivel a kormányok egy része elfogadja a bevándorlást mint a munkaerőhiány egyik enyhítési módozatát, Magyarország azonban a születésszám növelésével érvel.

Ha már migráció: egyfajta leltárt készítenek a vezetők a svéd elnökség és az Európai Bizottság beszámolója alapján azzal kapcsolatban, hogy hol tart a jogalkotási folyamat ezen a nagyon összetett területen. A legutóbbi, februári csúcstalálkozón ezzel az összesítéssel bízták meg az állam- és kormányfők a Bizottságot, amelynek a testület eleget is tett. Vita azonban nem várható erről a témáról, ugyanakkor ez egy olyan terület, amely diplomaták szerint a következő csúcstalálkozókon folyamatosan napirenden lesz.

Az EU vezetői számba veszik a jelenlegi energiahelyzetet is, és már most előretekintenek a következő téli szezonra, a megfelelő felkészülés és az elérhető árak biztosítása érdekében.

A csúcstalálkozó zárókövetkeztetései között megemlítik majd a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát az orosz elnök, illetve azon tisztségviselő ellen, akinek fontos szerepe van az ukrán gyermekek Oroszországba hurcolásában. Az EUrologus birtokába jutott dokumentum szerint a tagállami vezetők „tudomásul veszik” a körözés kiadását. Ezzel a megfogalmazással a magyar kormány is egyet tud érteni azt követően, hogy az elmúlt napokban Magyarország távol maradt az ezzel kapcsolatos közös uniós nyilatkozatoktól. (Erről részletesebben itt írt a hvg.hu.)

A csúcstalálkozó második napja tulajdonképpen euróövezeti csúcs lesz, azonban „inkluzív” formában tartják, ami azt jelenti, hogy azon országok vezetői is részt vehetnek rajta, ahol (még) nem használják a közös pénzt. Itt az állam- és kormányfők foglalkoznak majd a fiskális politikák összehangolásával, eszmecserét folytatnak a gazdasági kormányzásról és a Gazdasági és Monetáris Unió pénzügyi felépítéséről.

Van olyan politikus is, aki már előre leszögezte, hogy a csúcstalálkozó kudarc lesz. Iraxte Garcia Perez, a Szociáldemokraták európai parlamenti frakciójának vezetője szerint „ez a tanácsülés egy elszalasztott lehetőség az ambiciózus reformok elindítására és a válságtűrő képességünk fejlesztésére.” A baloldali szövetség ugyanis egy olyan állandó pénzügyi alap megteremtését szorgalmazza, amelynek révén válságok idején tompítani lehet a negatív hatásokat. „Remélem, hogy a nemzeti vezetők megértik, hogy ezek a válságok nem múlnak el. Gyorsan változó időket és többszörös válsághelyzetet élünk, ezért jobban fel kell készülnünk a reagálásra. Ehhez jövőképre és politikánk iránti elkötelezettségre van szükség, valamint olyan befektetésekre, amelyek a társadalmaink és a gazdasági rendszerünk ellenállóbbá tételét szolgálják” – jelentette ki a spanyol politikus.