Az európai bankszektor felügyeletének két rendkívül fontos pozícióját betöltő tisztviselője értékelte az Európai Parlament szakbizottsága előtt az elmúlt napok fejleményeit: az SVB amerikai bank csődjét, illetve a Credit Suisse bedőlését és szanálását. Andrea Enria, az Európai Központi Bank felügyelőbizottságának elnöke arra figyelmeztetett, hogy az amerikai modell alapvetően más a megváltoztatott európainál. A tengerentúl ritkábbak a stressztesztek, ezért is nagyobb a kockázata a rendszernek. Ugyanakkor az európai bankok az ügyfélkörüket tekintve is diverzifikáltabbak, az üzleti modellek is sokszínűbbek és a kintlevűségek is kevésbé koncentráltak, miközben szigorúbbak a tőkekövetelmények.

Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott intézkedéseknek köszönhetően sokkal jobbak a hasonló helyzetben alkalmazható eszközök minősége, amelyeknek köszönhetően a nem teljesítő hitelek esetén a legkitettebb bankokat meg lehet menteni.

“Egyes bankokat arra kértünk, hogy konzervatívok legyenek a stressztesztek elvégzés során és arra ösztönük őket, hogy az eszköz és kintlevőség-kezelési modellt kalibrálják újra, hogy ha hirtelen kivennék a pénzüket a betétesek, akkor azt hogyan kezelnék” - részletezte Enria. Azt is fontosnak tartja, hogy az európai bankok betétesei bíznak a bankokban, és ez az európai bankok megbízható struktúrájának köszönhető.

Andrea Enria szerint egy nagyon lényeges változást jelent, hogy az információ a közösségi médiában villámgyorsan terjed, nagyon rövid időn belül kialakulhat például a pánikhangulat, másrészről az ügyfelek sokkal gyorsabban is tudnak reagálni, ezért a betétek kivételéről szóló döntés a céges és a lakossági viszonylatban is lényegesen hamarabb megtörténhet.

Jose Manuel Campa, az Európai Bankfelügyelet elnöke is elismeréssel szólt az elmúlt években elvégzett változtatásokról, amelyeknek köszönhetően az uniós bankoknak túl kell menniük a minimális követelményeken és ez nagyon robosztus keretet ad.

A már említett stresszteszt keretében például a bankoknak fel kell arra készülniük, hogy mi történik, ha a cégek esetében a betétek 70, a lakosság esetében pedig 50 százalékra nő a hirtelen kivétel aránya. Azt Campa is elismerte, hogy ezek a számok erősen túlzóak, ilyen a gyakorlatban nem fordulhat elő. A bankfelügyeleti elnök is kiemelte a bizalmat a szabályozási keret iránt, mert végső soron ennek alapján dönthetnek a betétesek arról, hogy biztonságban érzik-e a befektetésüket egy válságos helyzetben. De a Silicon Valley Bank esete azért sem fordulhat elő az EU-ban, mert az amerikai bank betéteinek 94 százalékára nem volt fedezet - ezt az uniós szabályozás kizárja.

A 2008-as válság tapasztalatait felhasználva az európai szabályozási környezet koncepcionális változáson ment keresztül. Mára ugyanis a veszteségeket részben a kötvénytulajdonosokra “kényszerítik”, nem pedig a betétesekre, vagyis végső soron az adófizetőkre.

Szakértők figyelmeztetnek arra is, hogy az uniós helyzetet még stabilabbá teheti az Európai Betétbiztosítási Alap, amely garantálná a bankbetéteket Unió-szerte, erről azonban még nem tudtak megállapodni a tagállamok.