A javaslattal azt szeretnék elérni, hogy a Bizottságnak legyen felhatalmazása a piactorzító hatású külföldi támogatás kivizsgálására és ellensúlyozására, amelyeket az uniós vállalkozások felvásárlására vagy uniós közbeszerzésekben való részvételre szánt cégeknek nyújtottak.

A képviselők egyetértettek abban: a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megvizsgálja és mérsékelje az ilyen jellegű támogatások hatásait, amelyek külföldi tőkeinjekciók, kölcsönök, fiskális ösztönzők, adómentességek és adósságelengedés formájában jelentkezhetnek.

Az eredeti javaslat úgy fogalmaz, hogy be kell jelenteni “a nem uniós kormány pénzügyi hozzájárulásával járó összefonódásokat, amennyiben a beolvadó vállalat (vagy legalább egy egyesülő fél) uniós árbevétele eléri vagy meghaladja az 500 millió eurót, és a külföldi pénzügyi hozzájárulás legalább 50 millió eurót”. Azokról a közbeszerzésekről is tájékoztatni kell Brüsszelt, ahol a beszerzési becsült érték meghaladja a 250 millió eurót és a pályázathoz nem uniós kormányzat nyújt pénzügyi hozzájárulást. Az EP-képviselők szeretnék ezeket az értékhatárokat lejjebb szállítani.

A képviselők csökkentették a vállalatok bürokráciáját is, például lerövidítenék azt az időszakot, amely alatt a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a vállalatoknak nyújtott külföldi támogatásokat.

Bár a szövegben ezt egy szóval sem említik, de az intézkedés elsősorban a kínai piacszerzési törekvések ellen irányul. Az ilyen magatartást az EU a saját kormányaival szemben tiltott állami támogatásként kezeli és szankcionálja, de az unión kívüli országokra vonatkozóan nincs ilyen szabály. Kína egyébként azzal védekezik, hogy a WTO-szabályok értelmében fejlődő országnak számít, ezért megengedettek számára a saját cégeinek nyújtott állami támogatások, hogy segítse ezeknek a vállalkozásoknak a piacra jutását.

A témáról az EP plenáris ülése várhatóan már májusban szavazni fog, ezt követően kezdődnek meg az intézményközi tárgyalások, az Európai Bizottság és a tagállamok tanácsa részvételével.