A megfigyelési botrányról szóló meghallgatás egyik előadója Panyi Szabolcs magyar oknyomozó újságíró volt, aki beszámolt arról a nemzetközi összefogásról, amelynek keretében feltárták a Pegasussal történt visszaéléseket. Panyi - akinek telefonjára szintén telepítették a kémszoftvert - elmondta, hogy több mint kétszáz újságírót figyeltek meg ezzel a módszerrel s tíz európai ország érintett. És bár maga a program eredetileg arra szolgált, hogy a hatóságok a szervezett bűnözés, vagy a terrorizmus ellen vessék be, mégis médiaszereplők, ellenzéki politikusok kerültek a célkeresztbe.

Gurkan Özturan, a Sajtó- és Médiaszabadság Európai Központja nevű szervezet részéről arról beszélt, hogy az elmúlt évben nagyon sok esetet regisztráltak, ahol a Pegasust vetették be újságírók ellen, holott

az újságíróknak úgy kellene dolgozniuk, hogy semmilyen fenyegetés nem éri őket.

Hozzátette, hogy a kémszoftverek alapvető emberi jogokat, a szólás, a kifejezés és a magánélet szabadságát is megsértik. Beszámolt arról, hogy több mint száz cég gyárt már kémszoftvereket, ezek kereskedelmi forgalomban megvásárolhatók. És bár vannak korlátozások, de tulajdonképpen bármire felhasználhatók, sőt, nemcsak lehallgatásra, hanem a személyek helymeghatározására is alkalmas.

Milyen demokrácia az, ahol a hatalom fél az elszámoltatástól?

- tette fel a kérdést. Ewa Wrzosek lengyel ügyész, a Lex Super Omnia nevű szervezet vezetője szintén a megfigyeltek között volt. Neki az volt a “bűne”, hogy a választások tisztaságával kapcsolatosan nyomozást akart indítani. Ekkor azonnal áthelyezték másik ügyészségre és folyamatos megfigyelés alá került.

A képviselők túlnyomó többsége felháborodottan fogadta a hallottakat és többen is szorgalmazták, hogy az Európai Parlament állítson fel egy vizsgálóbizottságot. Feltették azt a kérdést is, hogy vajon miért nem lép fel a jogsértések ellen az Európai Bizottság. A képviselők szerint azon is el kell gondolkozni, hogy érdemes lenne-e az ilyen termékekre importkorlátozást bevezetni.

Egy képviselő azonban ellent mondott a többségnek: ő Hidvéghi Balázs, a Fidesz politikusa volt. Kijelentette, hogy 2010 óta Magyarországon illegális megfigyelési tevékenység nem volt. Hozzátette, hogy ezt a nemzeti adatvédelmi hatóság is megerősíti, akik mélyreható vizsgálatot folytattak és megállapították, hogy minden ilyen tevékenység a nemzeti jognak megfelelően történt.

A 2010 előtti időt kellene inkább vizsgálni, amikor elvtársuk, Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök

- ajánlotta Hidvégi Balázs, arra hivatkozva, hogy abban az időben gyilkosokkal, bűnözőkkel, maffiózókkal tartott kapcsolatot a nemzetbiztonsági szolgálat, hogy a jelenlegi miniszterelnökre terhelő bizonyítékokat gyűjtsenek. Erre Panyi Szabolcs azt felelte, hogy Hidvéghinek a saját elvtársait kellene megkérdeznie, hogy amikor az ő lehallgatását a korrupcióval gyanúsított Völner Pál államtitkár engedélyezte, akkor azt önszántából, vagy külső hatásra tette-e. Moritz Körner német liberális képviselő is visszaszólt Hidvéghinek:

A független újságírókat tartják nemzetbiztonsági fenyegetésnek?

- kérdezte. Számára úgy tűnik, hogy a Watergate-botrányhoz hasonló alakul ki az elkövetkező hónapokban.

A téma egészen biztosan nem kerül le a napirendről, a szakbizottság elnökének tájékoztatása szerint március 31-én ismét foglalkoznak a témával.