Több európai parlamenti bizottság faggatta hétfőn este az amerikai Frances Haugent, aki nem sokkal ezelőtt még a Facebook alkalmazottja volt. Azonban előbb titokban, majd személyazonosságát is felvállalva lépett a nyilvánosság elé a Facebook visszaéléseit leleplezve. Közérdekű bejelentőként meghallgatta már az amerikai szenátus és a kongresszus is, az általa közzétetteket ügyészek és más testületek vizsgálják – a Facebook, illetve tulajdonosa, Mark Zuckerberg pedig tagadja a vádakat.
A 38 éves Haugen 2019-ben lépett be a céghez, állítása szerint naivan és reményekkel telve.
“Azért mentem a Facebookhoz, mert úgy gondoltam, hogy a legjobbat tudja belőlünk kihozni, de árt a gyerekeknek és a demokráciának. A cég tudja, hogyan kellene ellene fellépni, de a profitot tartják a legfontosabbnak”
– jelentette ki az Európai Parlamentben. Úgy fogalmazott, hogy a Facebookon kívül senki sem tudja, hogy mi történik a Facebookon belül. Haugen szerint voltak olyan konkrét esetek, amikor a profitmaximalizálás személyi sérülésekhez vezetett. Beszélt arról, hogy a techóriás a polarizáló üzenetek terjesztésével gyűlöletet gerjeszt. És ennek is anyagi okai vannak.
A gyűlöletkampányt sokkal olcsóban le lehet folytatni, mint az általános tájékoztatást. A demokrácia nem létezik, ha nem emberként kezeljük egymást, és nincs szolidaritás az emberek között. A megosztó tartalmakat kell kezelni, mert ez károsítja a demokráciát
– mondta Frances Haugen. Példaként említette, hogy a rendszer algoritmusa alapján a lakosság négy százaléka kapta a Coviddal kapcsolatos félretájékoztatás nyolcvan százalékát.
Gondnak nevezte, hogy nincs személyes felelősség, nem lehet tudni, hogy konkrétan ki hozza a döntéseket, vagyis nincs számonkérhető személy, név a döntések mögött.
Arról is beszélt, hogy a rendszer a szélsőségek irányába tereli a felhasználót. Ha valaki megjelenik a FB-n, és még nincs barátja, akkor az algoritmus ajánl neki tartalmakat, de ezek egyre szélsőségesebbek lesznek, és így jellemzően a fehér genocídiumról szóló kijelentésekhez navigálják el az egyébként új és gyanútlan felhasználót.
Kitért a mesterséges intelligenciára (AI) is, amelyet alapvetően jó dolognak tart, ha megfelelően van szabályozva és használva. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Facebook hivatalosan azt mondja, hogy nem közvetít célzott reklámot, de az AI tanul rólunk, és így a kereséseink szerint mutatja a hirdetéseket. Azt is mondta, hogy
az AI nem ismerte a rasszizmust, de megtanulta a különböző tartalmak alapján.
Frances Haugen szerint a rendszer működésére vonatkozóan sokkal nagyobb átláthatóságra van szükség. Hozzátette, hogy a fiatalok nagyobb védelmére is lenne esély, mert az AI féléves biztonsággal meg tudja mondani egy fotó alapján, hogy hány éves a képen szereplő személy – csak használni kellene ezt a lehetőséget.
Nagyon nagy személyes kockázatot vállaltam, de úgy gondolom, még mindig van idő, hogy reagáljunk, és lépnünk kell. Úgy gondolom, helyesen cselekedtem és a közjót szolgáltam
– összegezte véleményét Haugen, aki találkozott Thierry Breton belső piacért felelős biztossal is. Az Európai Unió ugyanis éppen ezekben a hónapokban készíti elő a digitális szolgáltatások szabályozásával kapcsolatos európai szabályozást. Amit Frances Haugen rendkívül örömtelinek, ígéretesnek és hasznosnak nevezett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
