Josep Borrell, az EU külügyi főképviselő szerint az, ami Afganisztában történt, katasztrófa az átlagemberek és a nyugati értékek és hitelesség számára is.
Az, hogy az Európai Uniónak egyeztetnie kell a tálibokkal még nem jelenti azt, hogy az EU politikailag el is ismerné vagy jóváhagyná a kormányukat
– jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője csütörtökön.
Borrell az Európai Parlament külügyi és fejlesztési szakbizottságainak rendkívüli ülésén beszélt arról, milyen külpolitikát akar vinni az EU, miután a tálibok vasárnap átvették a hatalmat egész Afganisztán fellett.
Az uniós biztos az európai külügyminiszterek keddi videókonferenciája után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a tálibok megnyerték a háborút, ezért beszélni kell velük. Az EP meghallgatásán most ezt a kijelentését magyarázta, hangsúlyozva, hogy
a tálibokkal folytatott párbeszéd semmiképp nem jelent politikai vagy nemzetközi elismerést az EU részéről, a lényege az, hogy a nehéz helyzetben lévő afgánoknak szánt humanitárius segélyt az EU célba juttathassa.
Borrell szerint, ami Afganisztánban történt, katasztrófa az átlagemberek és a nyugati értékek és hitelesség számára is, és komoly kérdéseket vet fel a nyugati hatalmak elmúlt húszéves afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban. A külügyi főképviselő szerint az afganisztáni beavatkozásnak csak az első célja, a nemzetközi terrorszervezetek, főként az al-Káida ellehetetlenítése teljesült. A második cél, a nemzetépítés azonban kudarcba fulladt – bár ezt a tálib rezsim tagadja, nemzetközi közösség igenis rengeteget tett az afganisztáni nemzetépítés érdekében.
A főképviselő arra is figyelmezettett, hogy
történteknek komoly biztonságpolitikai változást hoznak a térségben, ugyanis a regionális nagyhatalmak – Oroszország, Kína és Törökország – megpróbálják majd kihasználni a hatalmi vákumot Afganisztánban és növelni a befolyásukat.
A politikus arról is beszámolt, hogy ma hajnalban megérkezett Spanyolországban az első 150 afgán – az EU-s képviselet munkatársai és családjuk – akiket az EU menekített ki az országból. További 300 ember, akit szeretnének elhozni, még nem tudott eljutni a kabuli reptérre, ezért a külügyi főképviselő négy uniós tisztviselőt küld Afganisztánba, hogy segítsék a kijutásukat. Ezek az emberek hűségesen védték és szolgálták az EU érdekét az elmúlt 20 évben – szögezte le Borrell, aki arra is utalt, hogy szeretnék, ha ennél több embert, nemcsak a közvetlen alkalmazottakat és családjaikat, hanem civil társadalom képviselőit, jogvédőket is ki tudnának hozni az országból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
