Az Európai Bizottság elnökének levele az első lépése lehet a kötelezettségszegési eljárásnak, amelyet a homoszexuálisok védelmében indíthat az Európai Bizottság.
„A magyar törvény szégyenteljes”
– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán a magyar parlament által a múlt héten elfogadott homofób törvényről a belga miniszterelnökkel, Alexander De Croo-val tartott közös sajtótájékoztatóján.
Von der Leyen azt is kifejtette, hogy az Európai Bizottság levelet küld a magyar kormánynak, amelyben figyelmezteti őket, hogy a törvény
nyílt megkülönböztetést alkalmaz a szexuális irányultság alapján, és ellentétes az alapvető uniós értékekkel, az emberi méltósággal, az egyenlőséggel és az emberi jogokkal.
A Bizottság elnöke utalt arra is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használni fog annak érdekében, hogy „garantálja az uniós állampolgárok jogait, bárkik is legyenek és bárhol is éljenek.” Ez burkoltan azt jelenti, hogy ha a homofób törvény jelen formájában életbe lép és nem változtatnak rajta, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a magyar kormány ellen az uniós jog megsértése miatt, amely az Európai Unió Bírósága előtt folytatódhat.
Ezt az üzenetet egy magyar nyelvű tweetben is megismételte, amely hangsúlyozza: "ebben nincs kompromisszum."
Von der Leyen korábbi nyilatkozatát is megismételte, miszerint "egy olyan Európát akar, amely elfogadja a másságot."
Ez a magyar törvénytervezet szégyenletes.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) June 23, 2021
Nem csak szexuális irányultság alapján diszkriminál, hanem az EU alapvető értékeivel is szembe megy.
Ebben nincs kompromisszum.
A @EU_Commission minden jogi eszközét felhasználom az EUs állampolgárok jogainak védelmére. pic.twitter.com/4QH5gFir95
Kedden összesen 16 uniós állam – közöttük Németország, Franciaország, Spanyolország – ítélte el a homoszexuálisokat megbélyegző törvényt és kérte fel jogi lépésekre a Bizottságot egy közös nyilatkozatban. A nyilatkozatot a Benelux államok kezdeményezték, az eredetileg aláíró 13 országhoz azóta még Ausztria, Görögország és Olaszország is csatlakozott.
Varga Juditot is erről faggatták kedden
Kedden tartották az európai uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek a magyar jogállam védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás meghallgatását. Az ülést követően Vera Jourová uniós értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos azt mondta, az idő nagy részében a melegellenes törvényről akartak a kollégái Varga Judit igazságügyi miniszterrel beszélgetni.
„Nem látunk valódi erőfeszítést a magyar kormány részéről abban, hogy közös nevezőt találjunk az európai értékekkel kapcsolatban”
– összegezte Jourová a tapasztalatait.
Thomas Byrne ír EU-ügyi államtitkár az ülés után arról beszélt a sajtónak, hogy "határozottan és a lehető legegyértelműen megkérték a magyar kormányt, hogy vizsgálják felül a törvényt. " Ám egy, az EUrologusnak nyilatkozó európai diplomata szerint az uniós kritikák ellenére sem mutatott egyelőre Varga semmi szándékot arra, hogy változtassanak a törvényen. A diplomata azt is hangsúlyozta, hogy a meghallgatás „civilizált légkörben” zajlott, és a korábbi meghallgatásokhoz képest valódi párbeszéd alakult ki, ugyanis a miniszterek nemcsak kérdeztek Vargától, hanem kommentálták is a válaszait.
A foci-Eb-t is meghatározza
Néhány napja attól hangos a sajtó, hogy kivilágítják-e szivárványszínekkel a müncheni Allianz Arénát, ahol a magyar labdarúgó-válogatott játszik szerdán este a németekkel. A bajor város a múlt héten kedden Magyarországon elfogadott, homofób kitételeket is tartalmazó, hivatalosan a pedofilok ellen irányuló törvény ellen protestált volna a stadion világításával. Az ügyről itt írtunk bővebben.
Végül az UEFA megtagadta a kérést, mondván, ugyan „évek óta elkötelezettek a sokszínűség és befogadás iránt”, valamint elítélik a „rasszizmust, a homofóbiát, a szexizmust és a megkülönböztetés minden formáját”, azonban magukat politikailag semleges szervezetként tartják számon, így nem kívánnak belefolyni az ügybe.
Mindezzel azonban nem volt vége az ügynek, hiszen a labdarúgó-szövetség állásfoglalása után több német város is úgy döntött, hogy kivilágítja a stadionját a meccs idejére, sőt még a Barcelona focicsapata is beszólt az UEFA-nak a döntés miatt. Sőt azóta a holland válogatott is közölte, hogy szivárványos karszalaggal focizik majd Budapesten a holland csapatkapitány a kieséses szakaszban, a magyar gazdaság motorjai pedig szivárványszínű logókkal mutatnak fityiszt a kormánynak és az UEFA-nak.
Minderre persze azonnal jött a magyar válasz, így három stadion és az Operaház egy része is nemzeti színekben fog virítani a német–magyar meccs alatt, de még Orbán Viktor is azt kérte a német politikusoktól, hogy fogadják el az UEFA szivárványtilalmát. Érdekesség egyébként, hogy a magyar miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben nem tekinti meg a helyszínen a meccset.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
