Másfél órán át tehetnek fel kérdéseket az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek Varga Juditnak a hetes cikk szerinti eljárás meghallgatásán. Egyre több európai kormány szeretne lépni az ügyben, míg az Európai Parlament újabb jelentést és eljárást fontolgat, hogy a magyar kormány ne térhessen ki az új fejleményeket firtató kérdések elől a 2018-as Sargentini-jelentésre hivatkozva. Jogálom című cikksorozatunk 6. részében megvizsgáljuk, hogy haladt a magyar jogállamiság védelmében indított eljárás az elmúlt fél évben.
Egész biztosan fel fog jönni a múlt héten elfogadott homofóbtörvény témája a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás meghallgatásán – tudta meg az EUrologus egy európai diplomatától. Az európai uniós ügyekért felelős miniszterek keddi ülésükön ugyanis másfél év után ismét kérdéseket fognak feltenni Varga Judit igazságügyi miniszternek a magyar jogállamiság helyzetéről.
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést, amellyel elindította a hetes cikk szerinti eljárást. Azaz – az EU történetében első alkalommal – a közvetlen európai demokrácia megtestesítőjének számító EP felkérte a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, hogy vizsgálja meg: fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot az egyik uniós országban.
Legutóbb 2019 decemberében tartottak hasonló meghallgatást a hetes cikk szerinti eljárásban (bár ott aztán szó szerint elvitte a show-t Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki Twitteren közvetítette a zárt ülést), majd tavaly a koronavírus-járvány és a hosszú távú uniós költségvetés elfogadása körüli nehézségek miatt elsikkadt az ügy. A nyomás azonban egyre nőtt a Tanácson, így a soros elnökségét betöltő Portugália végül a magyar és a lengyel ügyet is napirendre vette.
Homofóbtörvény, egyetemek kiszervezése, választási listák
A homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény mellett a sajtó és a civil társadalom függetlenségével, a korrupcióval és az akadémiai szabadsággal, azon belül is az egyetemek fenntartásának és finanszírozásának átláthatatlan alapítványokba való kiszervezésével kapcsolatban is érkezhetnek majd kérdések az EUrologusnak nyilatkozó diplomata szerint.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő pedig egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen az EUrologus kérdésére elmondta: úgy tudja, néhány uniós tagállam már jóval a homofóbtörvény elfogadása előtt, az örökbefogadást a melegek számára ellehetetlenítő intézkedések miatt is kérdésekkel készült a tanácsülésre. Az EP-képviselő szintén említette a lehetséges témák között az egyetemi szféra átalakításait, ami szerinte az "állami pénzek kicsatornázásának újabb módszere", illetve a választási törvény 2020 decemberében elfogadott változtatását, amely egyértelműen az ellenzék számára nehezítette meg a listaállítás feltételeit.
Hogy végül mit kérdeznek majd Vargától az európai miniszterek, az leginkább attól függ, mire lesz idő, ugyanis a portugál elnökség a korábbi meghallgatások hosszának csak a felét, másfél órát szánt a magyar ügyre – tette hozzá a diplomata.
A meghallgatás jelentősége, hogy
a magyar minisztert a vele egyenrangú európai kollégái fogják szembesíteni azokkal a jogállamiság módszeres leépítésével kapcsolatos aggályokkal, amit nem lehet a szokásos Fidesz-mantrákkal leütni.
Ez egyszerűen nem az a közeg, ahol azt lehet válaszolni a homoszexuálisokat megbélyegző törvénymódosításról vagy a korrupcióról szóló kérdésre, hogy a kérdés feltevője azért támadja a magyar kormányt, mert ő maga egy olyan Európát akar, amely „támogatja a multikulturalizmust, üdvözli a bevándorlást, de elutasítja a hagyományos családmodellt”, és ahol „lassan már kizárólag az egyének pillanatnyi szexuális ízlése határozhatja csak meg az identitást”. (Az alábbiakat Varga mondta a Magyar függetlenség napja című konferencián szombaton a Telex tudósítása szerint.)
Új hetes cikkes eljárás indulhat
Az EUrologus úgy tudja, hogy a tanácsülésen Varga és a kíséretében lévő magyar delegáció a Fidesz másik – bár az EU-ban kevésbé sikeres csodafegyverét – a jogi csűrés-csavarást fogja bevetni, és azzal fogják elhárítani például a homofóbtörvényre vagy az egyetemi finanszírozás kiszervezésére vonatkozó kérdéseket, hogy az nem szerepel a hetes cikk szerinti eljárást elindító európai parlamenti határozatban. (A magyar kormány nemrég vesztette el azt a pert az Európai Unió Bíróságán, amelyben igen kitekert jogi érveléssel támadta meg a Sargentini-jelentést, mondván az EP nem számította be a tartózkodó szavazatokat – ám az tartózkodás, és nem szavazat volt, éppen ezért nem is kellett számítani.)
A meghallgatás témáit a Sargentini-jelentés tartalmára szűkítő érvelés – bár nagyon kényelmes Vargának – azért sántít, mert az ülést éppen azért rendezik, hogy az új fejleményeket megvitassák. Ráadásul a magyar hetes cikk szerinti eljárás összesen 12 politikaterületet vizsgál: az egyenlő elbánáshoz való jog vagy a kisebbségek jogai és védelme a gyűlöletbeszéddel szemben című témakörökbe beilleszthető lenne a homoszexuálisokat megbélyegző törvény, az akadémiai szabadság és a korrupció fejezetekben pedig az egyetemi közalapítványok ügye – hiába nem láthatta előre 2018-ban a hetes cikk szerinti eljárást elindító határozat jelentéstevője 2018-ban, hogy a Fidesz 2021-ben milyen törvényeket nyom át az Országgyűlésen.
Ugyanakkor Európai Parlament is tisztában van azzal, hogy a Sargentini-jelentés tartalmára hivatkozva tér ki a magyar kormány bizonyos témák elől a hetes cikk szerinti eljárásban. Ezért
komolyan fontolgatnak most egy új jelentést, amely az elmúlt három év politikai lépései alapján egy új hetes cikk szerinti eljárást indítana el
– mondta a magyar hetes cikkes eljárás ügyét Sargentinitől a 2019-2024-es parlamenti ciklusban átvevő Delbos-Corfield. Az már biztos, hogy szeptemberben az EP vizsgálóbizottságot küld majd Magyarországra, és a tapasztalataikból jelentés készül, ami reflektál a 2018-as dokumentumra.
Közelebb az ajánlásokhoz
Ennek azonban csak hosszabb távon lehet jelentősége: abban az esetben, ha a Tanács továbbra sem lép előre a hetes cikk szerinti eljárással, azaz a miniszterek nem fogalmaznak meg konkrét ajánlásokat a magyar kormány számára, hogy milyen törvényeken vagy politikaterületeken változtasson. A Jogálom című cikksorozatunk első részéhez készített interjúkban Delbos-Corfield és az európai diplomata forrás is arról beszélt, hogy nincs meg az ajánlások elfogadásához szükséges négyötödös többség a Tanácsban, most viszont mindketten változásról beszéltek.
Egyértelműben benne van a levegőben, az ajánlások mellett és azok ellen szóló érveken gondolkozunk
– mondta a diplomata.
A francia politikus pedig arról beszélt, hogy "egyre több ország hajlandó tenni egy próbát. Többen beszélnek az ajánlások lehetőségéről, és ami még fontosabb, hogy mi szerepeljen a dokumentumban. Ha mostanában erről beszélgetek diplomatákkal, nem azt mondják, hogy meg se próbálják, hanem arra kíváncsiak, hogyan kellene az eljárást szerintem ütemezni."
Az EP-képviselő ezzel együtt továbbra sem gondolja, hogy jelenleg meglenne az elfogadáshoz szükséges négyötödös többség, de meglátása szerint nagyságrendekkel több kormány szavazná meg a dokumentumot, mint az 12, aki korábban is elkötelezett volt a jogállamiság iránt.
De ez rossz jel a magyar kormány számára, mert azt jelenti, hogy elszigetelődtek
– hangsúlyozta.
A meghallgatásnak tehát rövid távon nem lesz komoly következménye. Hosszabb távon viszont igenis van tétje: az, ahogy Varga a miniszterkollégái kérdéseire felel, komolyan befolyásolhatja a hetes cikk szerinti eljárás sorsát, hiszen eltántoríthatja vagy éppen meggyőzheti az ajánlások elfogadásának szükségességéről azokat, akik még vonakodnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
