Az Európai Bizottságnak már csak borítékba kell tennie és elküldenie a jogállamisági mechanizmus magyar kormánynak címzett felszólító levelét, amelyet jogi szakértők készítettek el négy EP-képviselő megbízásából. Jogálom című cikksorozatunk befejező része.
Az EU-nak cselekednie kell, mert komoly esélye van annak, hogy a koronavírus utáni helyreállítási terv Magyarországnak szánt majdnem 1 milliárd eurója nem oda kerül majd, ahova azt szánták – jelentette ki Daniel Freund német zöldpárti képviselő szerdán.
A politikus egy sajtótájékoztatón beszélt, ahol a jogállamisági mechanizmusért felelős EP-képviselők – Freund mellett a momentumos Cseh Katalin, az Európa Megújul frakció tagja, Petri Sarvamaa a finn néppárti és Eider Gardiazabal Rubial spanyol szociáldemokrata politikusok – bemutatták a magyar kormány ellen indítandó eljárás első lépését, amely az uniós források felfüggesztését vonhatja maga után, míg az Orbán-kormány nem felel meg a jogállamiság feltételeinek.
Cseh Katalin momentumos EP-képviselő is amellett érvelt, hogy az EU-nak sürgősen cselekednie kell – példának az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak januárban kifizetett 600 ezer eurós agrártámogatást, illetve a miniszterelnök apjának hatvanpusztai birtokán folyó nagyszabású építkezést hozta fel – amelyről a HVG számolt be részletesen.
Az EP-képviselők elmondásuk szerint „elvégezték az Európai Bizottság helyett a munkát” azzal, hogy felkértek három, az európai jogállamiság szakértőjének számító professzort – az amerikai Kim Lane Scheppelét és R. Daniel Kelement, illetve a holland John Morijnt –, írják meg az uniós források megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmus elindításához szükséges hivatalos felszólító levelet. "A Bizottságnak már csak borítékba kell tennie a levelet és elküldenie Orbán Viktornak" – mondta Freund.
Viszály az uniós intézmények között
Az eljárás az EU jogállamiságot védő eszköztárának legújabb, 2021-ben bevezetett eleme, amelyhez abban az esetben lehet nyúlni, ha a demokratikus intézményrendszer leépítése és uniós költségvetés felhasználása között közvetlen kapcsolat áll fent, magyarán: az uniós pénzek lenyúlását nem bünteti a hatalom által uralt igazságszolgáltatás. (A jelenlegi viták célkeresztjében álló melegellenes törvény kapcsán például nem lehet alkalmazni, mert az LMBTQ embereket megkülönböztető jogszabály az uniós források felhasználásával nem függ össze: az uniós belső piac működését sérti – erről itt és itt írtunk bővebben.)
Az EP-képviselők által bemutatott levéltervezet három fő témában sorakoztatja fel az érveket amellett, hogy a jogállamiság módszeres leépítése hogyan veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit Magyarországon:
- Az uniós források felhasználásának átláthatatlansága, a rendszert átszövő korrupció,
- Az ügyészségi fellépés hiánya, mikor a csalások kivizsgálásáról és felelősségre vonásról van szó,
- Az uniós jognak érvényt szerző független bíróságok garanciájának hiánya.
A dokumentum egy újabb epizód abban az uniós intézmények közti villongásban, ami január 1-jével életbe lépett jogállamisági mechanizmus alkalmazása körül alakult ki. Az ügy hátterében a 2021–27-es uniós keretköltségvetés elfogadása körüli, a magyar és a lengyel kormány zsarolása miatt megkötött kompromisszum áll. Az uniós vezetők politikai alkuját tiszteletben tartva a Bizottság nem alkalmazta a rendeletet, csak annak a felhasználásáról szóló útmutatásokon dolgozott, várva, hogy az Európai Unió Bírósága döntést hozzon a perben, amelyben a két kormány megtámadta a rendeletet.
Az Európai Parlament múlt hónapban megszavazott ultimátuma – a tétlenkedés miatt a szerződéses kötelezettségeit megszegő intézmény ellen indított per – miatt a Bizottság megküldte az EP-nek a rendelet alkalmazásáról szóló iránymutatások vázlatát, és nemrég arra is homályos ígéretet tettek, hogy legkésőbb októberben megindítják a jogállamisági mechanizmus első eljárását. Az EP szerdán egy újabb állásfoglalásról szavaz, amelyben ismét kifejtik, hogy az iránymutatásokra nincs szükség, cselekedni kellene végre.
Ám ahogy Johannes Hahn, az uniós költségvetésért felelős biztos a határozat elfogadását megelőző keddi EP-vitában hangsúlyozta: cselekedni fognak, de csak akkor, ha elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy az eljárás sikeres legyen, azaz ne lehessen az EU Bíróságán megtámadni.
A most bemutatott tervezet remekül rímel erre a kijelentésre, hiszen
17 oldalon át, komoly jogi érvekkel és alaposan hivatkozott példákkal támasztja alá azt, hogy miért áll fenn a veszélye annak, hogy az új hosszú távú költségvetés pénzei nem oda jutnak majd Magyarországon, ahova azt az uniós adófizetők szánták.
Magas szintű korrupció
A pénzügyek átláthatatlan kezeléséről szóló fejezet többek között megemlíti, hogy a magyar közbeszerzések körüli szabálytalanságok és a korrupció veszélye igen jól dokumentáltak, többek között az Európai Bizottság által készített Európai Szemeszter-jelentések vagy éppen az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) munkái mutatnak rá a magyar rendszer hiányosságaira. A levél számos jogi megoldással kapcsolatban aggályokat vet fel – rámutatva, hogy
azért, mert valamit törvénybe foglal a kormánypárti többségű Országgyűlés, attól az még nem felel meg a jogállamiság és az európai demokrácia alapkövetelményeinek.
Ilyen például, hogy a 2015-ben migrációs válság, tavaly pedig a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükséghelyzeti intézkedések és azok folyamatos meghosszabbítása lehetővé teszik a kormány számára, hogy a közbeszerzésekről szóló szabályozást figyelmen kívül hagyva cselekedjenek, és a költéseket homályban tartsák. Hasonlóképpen, a kiemelt kormányzati beruházások intézménye is azt a célt szolgálja, hogy a kormány számára különösen fontos, de ellentmondásos projektek – szó szerint – mindenáron megvalósulhassanak. A közpénz definícióját szűkítő kilencedik alkotmánymódosítás, illetve az egyetemek alapítványokba való kiszervezésének kreatív megoldásai szintén átláthatatlanná teszik az állami és uniós források felhasználását a dokumentum szerint.
Baráti igazságszolgáltatás
A magas szintű korrupció ellen gyakorlatilag nem lép fel a magyar állam – állítja szintén az Európai Bizottság, az Európai Parlament kutatószolgálatának és az OLAF jelentéseit idézve a három professzor által írt indítvány. Ennek egyik oka magában az ügyészség szervezeti felépítésében keresendő, pedig az EU-tól függetlenül működő, az Európa Tanács égisze alá tartozó korrupcióellenes GRECO-csoport is számos ajánlást tett Magyarországnak arra vonatkozóan, hogyan javítsa az ügyészség függetlenségét.
A problémák közé tartozik, hogy az ügyészek ellen indított fegyelmi eljárásban a végső döntést a közvetlen feljebbvalójuk hozza meg, vagy hogy a főügyészt a mentelmi jogától csak kétharmados parlamenti többséggel lehet megfosztani. Ráadásul 2019-ben úgy hosszabbították meg újabb kilenc évre a Fidesz-alapító Polt Péter mandátumát, hogy a főügyész sorozatos nemzetközi kritikákat kapott a korrupciósellenes fellépés hiánya miatt.
Ennek következményeképpen
az ügyészség az utóbbi években nem vonta felelősségre azokat, akik magas rangú kormánytagokhoz kötődtek – még akkor sem, ha az OLAF nyomozása derítette ki, hogy visszaéltek az uniós pénzekkel.
A Bizottság számára készített felszólító levélhez mellékelt háttéranyagban a szakértők az Elios-ügyet hozták erre példának, amely Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető.
A bíróságok pártatlansága is veszélyben van a levéltervezet szerint, ami hangsúlyozza: a hatalom egyéni szinten nem befolyásolja a bírák döntéseit, de az elmúlt évtizedben a Fidesz egy olyan rendszert épített ki, amely lehetővé teszi, hogy a kormánypárt iránt elkötelezett bírákhoz kerüljenek a kényes ügyek. Az irat azt is aggályosnak tartja, hogy a lengyelhez hasonlóan a magyar jogban is megkezdődött az uniós jog elsőbbségének és a luxemburgi bíróság döntéseinek megkérdőjelezése.
A konkrét kifogások között említik, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének kiterjedt hatáskörei aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét, mivel lehetőség van a bírók kinevezésére, előléptetésére és fegyelmi eljárásban való döntésre, anélkül, hogy figyelembe kellene vennie az Országos Bírói Tanács, a bírák önigazgatási szervének döntését. Ezzel
a kormány lényegében garantálja a politikai ellenőrzést a bíróságok felett, ami az uniós források felhasználását például a Fővárosi Törvényszéken keresztül érintheti, ahol az EU-s pénzek elosztásáért felelős, jórészt Budapesten koncentrálódó szervek döntéseit lehet megtámadni.
A levél állítja, hogy a 2019 decemberében elfogadott úgynevezett salátatörvény értelmében az uniós költségvetés végrehajtásában vagy ellenőrzésében érdekelt szervek – például a NAV, a Miniszterelnökség, az ügyészség – a bírósági rendszerből kilépve egyenesen a Fidesz-támogatókkal feltöltött Alkotmánybíróság elé vihessen olyan ügyeket, ahol az elsőfokú ítélet nem kedvez számukra.
Ugyanez a törvény vezette be azt is, hogy az Alkotmánybíróság politikai kinevezettjeit áthelyezhessék a Kúriához, a Kúria elnöke szabhassa meg, milyen ügyek mely bírókhoz kerüljenek, és az – egyébként 2020-ban jelentősen megnövelt létszámú – testület befolyását is megnövelte a rendes bíróságok felett az úgynevezett korlátozott precedens rendszerével.
A Bizottság számára mintaként készített levél azzal zárul, hogy
ezeknek a hiányosságoknak bármelyike jelentősen és közvetlenül érinti az EU pénzügyi érdekeit, ebben a koncentrált formában pedig egyértelművé teszik, hogy jogállamiság rendszerszintű problémáiról van szó, ezért el kell indítani az eljárást, amely felfüggeszti az uniós kifizetéseket addig, míg a kormány helyre nem állítja a jogállamiságot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
