Bemutatta az Európai Bizottság, hogyan képzeli a vakcinaútlevelet.
Csak azokat kell az uniós államoknak azonos elbánásban részesítenie, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinával oltottak be. Arról szabadon dönthetnek az országok, milyen pluszfeltételekkel engedélyezik azok belépését, akik a kínai Sinopharm vagy a Szputnyik V oltást kapták – derült ki az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott tervezetéből.
A közös európai vakcinaútlevél – vagy hivatalos nevén Digitális Zöld Igazolás (Digital Green Passport) – célja az, hogy megkönnyítse az uniós polgárok utazását az EU területén, és lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy még a nyári turistaszezon kezdete előtt enyhítsenek a beutazási korlátozásokon, például PCR-teszt vagy karanténkötelezettség nélkül is beengedjék az uniós állampolgárokat a területükre.
Ehhez azonban az kell, hogy az uniós kormányok, illetve az Európai Parlament elfogadják a Bizottság tervezetét. Hogy ez nem lesz egyszerű menet, az már most látszik, hiszen az európai kormányoknak igen eltérő elképzeléseik vannak arról, szükség van-e egy ilyen dokumentumra, és ha igen, akkor milyen feltételekkel kellene használni. Az, hogy a magyarokat az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett vakcinákkal is oltják, illetve a jelenlegi szabályozás szerint a magyarok okmányában nem szerepel majd, milyen típusú oltást kaptak, egész biztosan megnehezíti majd az uniós szabályozás elfogadását.
QR-kód, minimális adatok
A javaslat szerint az uniós igazolásban szerepelni fog, hogy
beoltottak-e valakit koronavírus ellen, ha pedig nem, akkor a PCR-teszt-eredményt vagy a betegségen már átesetteknél hivatalos igazolást közöl majd. Az igazolást papíralapon és digitális formában is el lehet majd érni, és mindkét esetben egy QR-kódot tartalmaz majd, amit a határátlépéskor kell felmutatni.
Az dokumentum ingyenes lesz, és az adott tagállam hivatalos nyelvei mellett angolul is kiállítják majd.
A tagállamok szabadon dönthetik el, milyen feltételekkel engedik be a területükre az uniós igazolással rendelkezőket, de azt az Európai Bizottság elvárja tőlük, hogy azonos szabályokat támasszanak mindenki felé, akinek ilyen igazolása van, tekintet nélkül arra, melyik országból érkezik. Kivételt csak azokkal lehet tenni, akik nem az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltást – vagyis a jelenlegi állás szerint Moderna, AstraZeneca, Pfizer vagy Johnson&Johnson vakcinát – kaptak.
Például Németország dönthet úgy, hogy se PCR-tesztet, se karantént nem kér azoktól, akiknek van uniós zöld igazolása, míg Belgium ragaszkodhat a karanténhoz – de azt akkor minden uniós polgártól meg kell követelnie. Az is elképzelhető, hogy például Spanyolország semmilyen feltételt nem támaszt azok beutazása esetén, akiknek van igazolásuk, kivéve az EU által nem engedélyzett vakcinával oltottakat, mert tőlük – tegyük fel – PCR-tesztet kér.
A dokumentumot uniós állampolgárok és családtagjaik, illetve az EU területén érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országos állampolgárok kaphatják meg.
Az Európai Bizottság egy olyan központi rendszert fog kiépíteni, amelybe a nemzeti hatóságoknak kell az állampolgárok adatait feltölteni, és az uniós intézmény azt ígéri, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszerek fejlesztéséhez is segítséget nyújt majd. Az uniós nyilvántartás az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával készül majd, és csak a legalapvetőbb információkat – az illető neve, születési dátuma, a vakcina vagy teszt típusa, és érvényességi ideje – tartalmazza majd.
Az uniós igazolást a Bizottság tervei szerint csak addig fogják használni, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) el nem fogad egy globális rendszert.
Ellentétes vélemények
Az uniós kormányfők közül a görög Kiriákosz Micotákisz kezdett el a legelőször lobbizni annak érdekében, hogy az EU vakcinaútlevelet adjon ki. A turizmusban érdekelt mediterrán országok érthető módon támogatták Micotákisz januári kezdeményezését, azonban más uniós vezetők óvatosságra intettek.
Klaus Iohannis román elnök például arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen dokumentum komoly hátrányba hozhatja azokat, akik még nem kapták meg az oltást, vagy nem hajlandóak beadatni azt. Angela Merkel német kancellár és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig arról beszélt, hogy csak akkor lehet egy ilyen megoldást megvalósítani, ha már az európai lakosság jelentős részét beoltották.
Ez azért fontos, mert bár az Európai Bizottság tervezete mindenáron azt sulykolja, hogy az uniós igazolás nem tesz majd különbséget az állampolgárok között, mivel az oltással egyenértékűként kezeli a teszteket, a valóságban igenis nagy különbség van az egy ingyenes tűszúrással megszerezhető immunitás, és a kellemtelen, költséges és csak ideiglenesen érvényes PCR-tesztek között.
Ugyanakkor áprilistól felgyorsulhatnak a nemzeti oltási kampányok, mivel a gyógyszercégek 2021 második negyedévére nagyságrendekkel több vakcina szállítását vállalták, így elképzelhető, hogy több uniós kormány is úgy értékeli, kis politikai kockázata van, ha elfogadják az uniós tervezetet.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a tervezetet bemutató sajtótájékoztatóján elmondta:
április és június között az AstraZeneca 70 millió, Moderna 35 millió, a Pfizer 200 millió, a Johnson&Johnson pedig 55 millió adag oltást fog szállítani (utóbbi előnye, hogy csak egyszer kell beadni), és ha minden jól halad az AstraZeneca oltásaival márciusban, akkor a hónap végéig összesen 100 millió oltást adnak be az EU-ban.
A magyar kormány hozzáállása is megnehezítheti a közös uniós megoldás elfogadását, hiszen az hátrányba hozhatja azokat, akik orosz vagy kínai oltást kaptak.
Ujhelyi István, MSZP-s európai parlamenti képviselő szerint csak az jelentene megnyugtató megoldást ebben a helyzetben, ha az orosz és kínai oltóanyaggyártók vállalják az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatát és engedélyeztetési folyamatát. Az EP közlekedési és turisztikai szakbizottságának alelnöke úgy látja:
a magyar kormánynak haladéktalanul meg kellene kérnie orosz és kínai partnereit, hogy adják be engedélyezési kérelmüket az uniós hatóságokhoz.
A Szputnyik V oltóanyag vizsgálatát egyébként már megkezdte az Európai Gyógyszerügynökség.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
