Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az antibiotikumoknak ellenálló multirezisztens baktériumok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiségre világszerte. Bár az Európai Unió új stratégiát dolgozott ki, egyelőre nem látszik az áttörés – új, tartósan hatékony gyógyszerek ugyanis nem léteznek. A Deutsche Welle riportja.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) az egyik legfenyegetőbb egészségügyi probléma a világon. Akkor lép fel. amikor a mikrobák (baktériumok, vírusok, élősködők és gombák) ellenállóvá válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel korábban kezelték őket, és a terápiáknak emiatt csökken vagy egyenesen megszűnik a hatékonyságuk.
Az antimikrobiális szerek (antibiotikumok, vírus- és gombaölők) túlzottan gyakori vagy nem elég körültekintő használata világszerte felgyorsította az AMR terjedését. Ökölszabályként elmondható: minél szélesebb és gyakoribb egy antibiotikum alkalmazása, annál nagyobb arányban vannak jelen multirezisztens (a gyógyszeres kezelésnek ellenálló) baktériumok.
Egyre több halálesetért felelős
A The Lancet brit orvosi folyóiratban 2022-ben publikált cikk az antibiotikum-rezisztenciával összefüggő halálesetek számát világszerte évi közel ötmillióra becsülte, ami sürgős beavatkozás nélkül 2050-re tízmillióra nőhet. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban 2016 és 2019 között az AMR-rel összefüggésbe hozható regisztrált halálesetek száma 30 ezerről több mint 38 ezerre nőtt.
Bár az adatfelvétel minősége nem minden országban ugyanolyan, és lehet némi látencia, az adatok magukért beszélnek. Szinte minden baktérium-antibiotikum-kombinációra igaz, hogy jelentősen növekszik az EU-ban a fertőzések és a fertőzésre visszavezethető halálesetek száma. Ez utóbbiak közel 40 százalékát olyan rezisztens baktériumok okozzák, melyek a legújabb fejlesztésű antibiotikumokkal szemben is ellenállóak. Az adatok szerint a halálesetek több mint hetven százaléka a kórházi ellátáshoz köthető.
„Magyarországon speciális a helyzet: itt a kórházi adatok nemzetközi összehasonlításban is alacsony antibiotikum-fogyasztást mutatnak, mégis magas az antibiotikum-rezisztencia – mondta Ludwig Endre infektológus professzor. A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézete korábbi tudományos igazgatója szerint ennek alapvetően két oka van. Egyrészt azt a keveset, amit használunk, nem alkalmazzuk szakszerűen. Például Magyarországon arányaiban túl sok széles spektrumú antibiotikum fogy a célzottabban használható, szűk spektrumú antibiotikumokkal szemben. Ez összefügg az orvosok gyógyszerelési szokásaival, de azzal is, hogy kevés mikrobiológiai vizsgálat történik. A másik ok a hatékony infekciókontroll hiánya.“
Harc a szuperbaktériumok ellen
A multirezisztens kórokozókkal szembeni küzdelemnek lényegében három fő eleme van: a megfelelő antibiotikumok kiválasztása és helyes alkalmazása, az egészségügyi ellátás újraszervezése és folyamatos infekciókontroll, valamint új gyógyszerek fejlesztése és elterjesztése.
A multirezisztens kórokozókkal szembeni küzdelemben kiemelten fontos az antibiotikumok túlhasználatának csökkentése. Az EU-ban egységes elv mentén kezelik a humán- és az állategészségügyi, valamint a környezeti szempontokat. Az Európai Gazdasági Térségben az antimikrobiális szerek mintegy kétharmadát az élelmiszer-termelési célú állattenyésztésben használják fel. Míg 2011 és 2016 között húsz százalékkal csökkent az ilyen szerek állatgyógyászati célú értékesítése, a humán egészségügyben a csökkenés kisebb mértékű, és országonként is nagy a szórás, írja egy 2019-es európai számvevőszéki jelentés.
A holland székhelyű civil szervezet, az Access to Medicine Foundation részt vesz abban a szemléletformáló munkában, amely a gyógyszeripari cégeket és az orvosokat is a helyes antibiotikum-használatra ösztönzi. Ahogy utalt rá, a gyógyszercégeknek az üzleti érdekeivel alapvetően szembemegy, hogy kevesebbet értékesítsenek. Ugyanakkor van néhány jó gyakorlat, amely vállalati oldalról indult: a Pfizer amerikai gyógyszeripari nagyvállalat például egy szabadon hozzáférhető nyilvántartásban tette közzé AMR-rel kapcsolatos belső monitorvizsgálatainak a nyers adatait.
Nem lehet kampányszerűen megoldani
A kórházakban a legnagyobb gond a fertőzések megelőzésének és legyőzésének a megszervezése (kézhigiénia, diagnosztikai tesztelések, betegek elkülönítése, takarítás stb). Egyértelműen igazolható, hogy ahol kevesebb a személyzet, ott megnő a fertőzéskockázat – a Direkt36 oknyomozó portál Semmelweiss Projektje részletesen feltárta, milyen hiányosságok vezetnek ahhoz, hogy a magyar kórházakban elszaporodtak a kórházi fertőzések. Nagyon hasonló problémák egyébként az EU más országaiban is felbukkannak.
„Én 30 éve foglalkozom antibiotikum-rezisztenciával. Ez nem olyan, amit kampányszerűen meg lehetne oldani” – mondta Ludwig professzor, aki szerint folyamatosan kell ezen dolgozni, és alkalmazkodni olyan helyzetekhez, mint a Covid-járvány, amikor ugrásszerűen megnőtt a majdhogynem kezelhetetlen multirezisztens baktériumok száma.
„Azt látni kell, hogy mindez összefügg az egészségügy általános fejlettségével, az infrastruktúra minőségével és a szakszemélyzet képzettségével és létszámával. Például el kellene tudni különíteni a fertőzött betegeket, ahova külön személyzet kellene. Az sem segít, hogy a betegeket sokszor ide-oda szállítják. Szükség lenne az ápolók és az orvosok folyamatos képzésére, a munkájuk során a szabályok szorosabb ellenőrzésére, a beidegződéseik átállítására. Tudomásom szerinti terv a mikrobiológiai leleteken szerepelő antibiotikumok listájának szűkítése (selective reporting), ami segitséget ad az orvosnak a helyes antibiotikum kiválasztásában. És akkor hosszú távon előbbre lehetne lépni.”
Túl gyorsan válnak rezisztenssé
Nem elhanyagolható probléma, hogy a gyártók lényegében az 1980-as évek vége óta nem jöttek elő új típusú antibiotikumokkal, és az üzleti környezet új gyógyszerek fejlesztéséhez sem túl kedvező. A nagy gyógyszeripari vállalatok egyre inkább visszavesznek az antibiotikumfejlesztésből- és forgalmazásból, mivel a kutatási és marketingköltségek rendkívül magasak ahhoz képest, hogy mekkora nyereséget tudnak ezeken a gyógyszereken realizálni. Az Access to Medicine Foundation-nek (Hozzáférést a Gyógyszerekhez Alapítvány) az egyik célkitűzése, hogy rávegye a gyógyszeripari szereplőket, ne hagyjanak fel a még hatékony antibiotikumok forgalmazásával, és legyenek aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Ludwig Endre szerint új gyógyszerek fejlesztésére, valódi áttörésre kevés az esély. A baktériumok gyorsabban válnak rezisztenssé, mint amennyi idő a klinikai kutatás és a forgalomba hozatal között eltelik. „Származékok, új kombinációk vannak, melyek hatékonyabbak, de nem látni egyelőre olyan megközelítéseket, melyek a rezisztencia problémáját megoldanák.”
„Egy az egészség” – AZ EU új stratégiája Az Európai Unió 2023 nyarán elfogadott új stratégiája fokozza az erőfeszítéseket: többek között előírja az antimikrobiális rezisztencia és az antimikrobiális szerek felhasználásának szigorúbb nyomon követését. Nagy erővel támogatja a globális fellépést és a kutatói együttműködéseket, továbbá az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazásának népszerűsítését („antimikrobiális stewardship”). Emellett felszólította a tagállamokat, hogy egységesítsék a nemzeti cselekvési terveket az EU új stratégiájának megfelelően. |
A cikk „Az egyre nagyobb probléma az antibiotikumhiány világszerte” című Deutsche Welle-riport felhasználásával készült. Szerzők: Fabian Schmidt | Gudrun Heise. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket írta és szerkesztette Bogár Zsolt.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
