Többféle nemzetközi tanulói teljesítménymérésben vesz részt évek óta Magyarország, talán a legismertebb a PISA-vizsgálat, de érdemes figyelni a TIMSS és a most megjelent PIRLS nevű felméréseket is.

A PISA (Programme for International Student Assessment) a 15 éves gyerekek szövegértési és matematikai kompetenciáit méri, azt vizsgálja, hogy az alapiskolát elhagyó diákok milyen mértékben rendelkeznek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükséges alapismeretekkel. És rendkívül aggasztó képet mutat rendre:

háromévente bizonyítja, hogy jóval az OECD-országok átlagteljesítménye alatt vagyunk, megragadtunk az sereghajtó utolsó harmadban.

A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) a 4. és 8. évfolyamon a tantervekben megjelenő matematikai és természettudományos ismeretek mélységét, a most megjelent PIRLS (Progress in International Reading Literacy Studypedig) a 4. évfolyamon a tanulók szövegértési képességeit vizsgálja. E két mérésben Magyarország mindig jobb pozíciót ér el, mint a PISA-ban. Ennek egyik oka, hogy ezek nem annyira az életben felhasználható ismereteket vizsgálják, sokkal inkább az iskolában megtanult feladatok rögzülését, másrészt itt az alsó tagozatot épp befejező gyerekek adnak számot a tudásukról (a TIMSS-ben a 8.-osok is), mg a PISA-t a felső tagozatot végzettek írják meg.

Egy valamiben mindegyik felmérés – sok-sok éve – hasonló képet mutat Magyarországról: a magyar oktatás méltányossági szempontból az egyik legrosszabb, a szegényebb családokba születő gyerekeknek itt van a legcsekélyebb esélye kiemelkedni a – kiugróan szelektív – iskolarendszer révén.

Mindezt csak azért érdemes hangsúlyozni, mert az oktatási kormányzatok állandóan egyfajta sikerjelentésként szokták értelmezni, hogy – például – a PIRLS-ben a nemzetközi átlag felett teljesítenek a magyar a tanulók (ez most sincs másképp), a PISA-eredményeket pedig igyekeznek bagatellizálni.

Öt év alatt 15 pontos mínuszban

Valójában azt lehet mondani tehát

a PIRLS-eredmények alapján (mint öt évente mindig), hogy a magyar 4. évfolyamos gyerekek a nemzetközi átlagnál jobb teljesítményt érnek el szövegértésben.

A legutolsó mérésen, 2021-ben a nemzetközi 500-as átlaghoz képest a magyar diákok 539 pontot értek el, amivel a részt vevő országok felső harmadába kerültünk, jóval lemaradva a listavezető Szingapúr (587 pont), Írország (577), Hongkong (573) mögött (összesen 10 ország ért el szignifikánsan jobb eredményt a magyar eredménynél), és nagyjából hasonló teljesítményt nyújtva, mint Ausztrália, Bulgária, Csehország vagy Dánia.

Ami ettől érdekesebb az az, hogy a korábbi évekhez képest merre mozdult el a magyar pontszám, e tekintetben már nem igazán örülhetünk.

Az előző, 2016-os évhez képest romlottak a teljesítmények. Akkor 554 pontot értek el a diákok, most csak 539-et.

A PIRLS-jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a felmérésben részt vevő országok felében csökkentek a pontszámok, igaz, volt 11 ország, ahol javult, 13, ahol stagnált a teljesítmény. Az összes résztvevő közül Egyiptom eredménye javult a legnagyobb mértékben, 2016-hoz képest 48 ponttal, de a 378 pontos eredménye még így is messze elmarad az átlagtól. A másik oldalon Kazahsztán és Azerbajdzsán található, 2016-hoz képest mindkét ország eredménye 32 ponttal csökkent.

Az európai országok közül Lettország eredménye romlott leginkább, a 2021-es mérésben elért eredményük 30 ponttal alacsonyabb, mint 2016-ban volt, igaz, az így is 528 pont.

A karanténoktatás hatása

A teljesítmény romlásának egyik oka minden bizonnyal az, hogy a PIRLS-felmérést 2021-ben bonyolították le, a koronavírus miatti iskolabezárások után, amelyek kimutathatóan kedvezőtlenül hatottak az alsósok olvasás-szövegértésére. (Bár a mérés háttérkérdőívben megjelentek az iskolák bezárására, a távolléti oktatásra és a járvány tanulásra gyakorolt hatásaira irányuló kérdések, mélyebb összefüggések feltárásához még a szakemberek szerint további vizsgálatok szükségesek.)

Mint ismert, Magyarországon a kormány két alkalommal rendelt el egységesen távoktatást: 2020. március 16-tól a tanév végéig, és 2021 márciusától április végéig. Ezen kívül, az esetek függvényében egyes intézményekben ezen kívül is lehetett bezárás, de az már nem országos szintű karantén volt.

Pixabay

A PIRLS-öt később megírók akkor harmadikosok számára tehát több hónapra megszűnt a jelenléti oktatás, és ez különösen nehéz kihívás elé állította őket, a tanulók nagy részének tanulástámogatása korlátozottá vált. „Összességében elmondhatjuk, hogy Magyarországon a Covid–19-járvány negatív hatással volt a felmérésben részt vett korosztály iskolai tanórai és iskolán kívüli, otthoni tanulási folyamataira, ami a PIRLS-mérés eredményeiben is megmutatkozik” – hangsúlyozza a PIRLS-jelentés.

Az egyszerűbb feladatokban voltunk rosszabbak

A magyar gyerekek „az adatok és gondolatok értelmezése, összefoglalása, a szöveg nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemeinek mérlegelése, értékelése” terén értek el magasabb pontszámot (541 pont), míg a „konkrét, explicit információk felismerésére és visszakeresésére, az egyenes következtetések levonására” alkalmas szövegek valamivel nagyobb problémát okoznak számukra (538 pont).

Bár öt ország (Spanyolország, Csehország, Izrael, Málta és Irán) esetében nincs vagy nem szignifikáns a különbség a két nem szövegértési teljesítménye között, a másik 52 országban a lányok magasabb pontot értek el, mint a fiúk. Ez nem meglepetés, minden olvasás-szövegértés vizsgálat kimutatja, hogy a lányok jobbak e téren.

Ami – mint feljebb írtuk – szintén nem meglepetés az eredményekben, az a magyar oktatási rendszer évtizedek óta nem megoldott problémája, a társadalmi-gazdasági tényezők erős befolyása az eredményekre, azaz, hogy az iskola nem csökkenti Magyarországon a családi körülményekből eredő különbségeket. Azok a tanulók, akik jobb körülmények között élnek, most is szignifikánsan jobban teljesítettek: ők 543 pontot értek el, míg a hátrányosabb körülmények között élők 457 pontot szereztek.

Kiválókból sok van, de lemaradókból is

2021-ben Magyarországon a tanulók 13 százaléka érte el a kiváló szintet, fele (49 százalék) a magas szintet, 79 százaléka az átlagos szintet és 94 százaléka az alacsony szintet. (Az egyes szinteket elérő tanulók természetesen az alacsonyabb szintekhez tartozó tudáselemeknek is a birtokában vannak. Tehát például a kiváló tanulók 13 százaléka benne van a csak magas szintet elérők 49 százalékában is.)

Ebből az is következik, hogy a magyar negyedikes diákok több mint ötöde teljesít átlagos szint alatt, és van 6 százalék, akik még az alacsony szintet sem érik el. Ez utóbbi gyakorlatilag a funkcionális analfabétizmus szintje. (A 15 évesek esetén ez az arány ijesztően megnő, a PISA-mérések szerint, olyan 20-25 százalékra.)

A PIRLS-felmérésen a Magyarországnál szignifikánsan magasabb átlageredménnyel rendelkező Finnországban és Lengyelországban hazánkéhoz hasonló a kiváló szinten teljesítők aránya (14 százalék), azonban az alacsonyabb szinteket a tanulók nagyobb arányban érik el: az átlagos és az alacsony szintet Magyarországon a tanulók 79 és 94 százaléka érte el, a finn tanulóknál ezek az arányok 84 és 96, a lengyeleknél 85 és 97 százalék. Vagyis míg a legjobban teljesítő gyerekek aránya hasonló a finn és a lengyel tanulókéhoz, addig a leszakadók aránya Magyarországon magasabb.

A magyar gyerekek kevéssé szeretnek olvasni

A PIRLS-eredményekben van néhány további érdekes háttérelemzés is, kiderült például, hogy a magyar gyerekek kevésbé szeretnek olvasni, mint az átlag, a lányok majdnem negyede (23 százalék), a fiúk harmada (33 százalék) az olvasni kifejezetten nem szeretők csoportjába tartozik. A 2016-os PIRLS-méréshez képest ez romló tendencia. Nem meglepő természetesen, hogy szignifikáns kapcsolat van az olvasás szeretete és az átlagteljesítmény között.

Mint ahogy az olvasással kapcsolatos magabiztosság is erős összefüggést mutat a teljesítménnyel. Az olvasási szokásokkal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatási eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a fiúk kevésbé magabiztosak az olvasásban, mint a lányok, és gyakran meg is vannak arról győződve, hogy olvasási képességük elmarad a lányokétól, ez ahogy idősödnek, egyre inkább kimutatható.

Magyarországon a nemzetközi átlaghoz hasonlóan oszlanak meg ezek az adatok: a lányok 46 százaléka nagyon magabiztos, 35 százaléka valamennyire magabiztos, ha a szövegértésről van szó, a fiúknál ezek az értékek: 39, 34 és 27. A nagyon magabiztos lány tanulók 100 ponttal, a nagyon magabiztos fiú tanulók 93 ponttal magasabb eredményt értek el átlagosan, mint az ezen a téren bizonytalan társaik.

Még több Élet+Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: