A kormánypárt és holdudvara idén is lelkes fröcsögéssel várja a többek között a lelkes fröcsögés ellen meghirdetett emberi jogi demonstrációt, mindeközben minden saját maga által képviselt értéket kifordít. Vélemény.
Ha valaki szereti a cinikus humort, kevés szórakoztatóbb dolgot találhat a magyar politikai közéletben az Alapjogokért Központnál.
Az már önmagában meg tudja mosolyogtatni az embert, amikor az állam által évi kétmilliárddal meglökött szervezet függetlenként hivatkozik magára, az általuk legyártott tartalmakat tekintve pedig ennél is elképesztőbb, amikor „elemző- és kutatóintézetként” hivatkoznak a társaságra.
Az Alapjogokért Központ, ahogy erről korábban is írtunk, az egyik leghangosabb tagja a Fidesz hatalmának fennmaradásán dolgozó áltudományos intézeteknek. A Szánthó Miklós vezette agytröszt, részben hasonlóan egyébként az MCC-hez (bár ott néha fel lehet fedezni a társadalom- és gazdaságtudományok jeleit), egyfajta elitlegitimációt igyekszik adni a rendszernek, tudományosnak látszó köntösbe csomagolva a faék egyszerűségű kormánypropagandát. A sarlatánságnak az a szintje ez, ahol bonyolult szavakkal bölcsnek tűnve magyarázzák a gyűlöletkeltést, idézem: „az intézet nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben.”
A szervezet annyira komolyan vehetetlen, hogy az „elemzés” és „kutatás” jegyében havonta küld egy kis mellékletet a Mandiner lapjai között, Bolond Lyukból címmel. A fényes papírra nyomtatott 16 oldalas kiadvány egy sajtószemle, amelyben összefoglalják, hogy az elmúlt 30 napban mik voltak azok a dolgok, amelyen pénzért zsörtölődtek az Alapjogokért központ fehér, keresztény, konzervatív szélsőjobbos munkatársai, de a biztonság kedvéért a lefordított, döntő többségében amerikai hírek mellett a harmadik oldalon gyorsan el is magyarázzák, miért kell félni a nyílt társadalomtól, a politikai korrektségtől, a liberalizmustól, a társadalmi érzékenységtől, az önreflexiótól és a genderelmélettől.
A Budapest Pride felvonulás hetén egészen fantasztikus válogatást kaptak a kalandvágyók. A füzetke nyolc híre (illetve legyünk pontosak: hírrészlete) az alábbi, gigantikus problémákat veti fel a jobboldali szívben:
- Idéznek egy szakcikket, amely megállapítja, hogy ha egy kutatás (itt épp a kirándulás jótékony hatásairól) alanyai alapvetően tehetős, fehér emberek, akkor nem lesz globálisan reprezentatív, mert nem csak tehetős fehér emberek élnek a világon. Az AK sugalmazása szerint az efféle megállapítások a „bolond lyukból” kategóriába tartoznak.
- Egy másik hír szerint a Biden-adminisztráció hamis statisztikákat közölt a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban. Hogy mindez hogyan kapcsolódik a woke-ideológiához, a liberális nézekethez vagy PC-harcossághoz, nem derül ki.
- Egy wisconsini iskola eljárást indított három diák ellen, akik nem az általa kért névmáson szólították transznemű társukat – idéznek egy cikket, amely azonban az eljárásról szóló levélre csak hivatkozik, de nem mutatja meg.
- Egy kutató korábban a pedofíliát úgy definiálta, hogy az egy felnőtt ember vonzódása a gyerekekhez, majd ez a kutató most egy, a szexuális zaklatások megfékezéséért dolgozó szervezet munkatársa lett. Az AK konklúziója szerint ott majd bizonyára azon dolgozik majd, hogy a pedofilok vonzódását puszta diagnózisnak beállítva a szexuális bűncselekményeket is normálisnak állítsa be.
- Egy színesbőrű amerikai újságírónő véleménycikket írt arról, hogy mivel Amber Heard privilegizált helyzetben lévő gazdag, fehér nőként is pert veszített Johnny Depp ellen, egy színesbőrű nőnek még kevesebb esélye lehet hasonló helyzetben. Az Alapjogokért Központ baja ezzel nem az, hogy az újságíró felhozta, hogy nem teljes a származás szerinti egyenlőség.
- Összekülönbözött egy norvég transzszexuális és feminista csoport egy jogvita miatt. Ezt egy utcai tüntetés képével, rohamrendőrökkel illusztrálják.
- Vannak, akik hiányolták az új Top Gunból, hogy az 1986-os kiadáshoz képest nem tettek lépést a stáb sokszínűsítésére. A film mégis sikeres. Ez az agytröszt szerint a konzervatívok sikere.
- Az utolsó cikk arról szól, hogy a Pride hónap keretein belül az Egyesült Államok egyik németországi támaszpontján drag queenek tartottak volna meseolvasást az ott dolgozók gyerekeinek, de egy republikánus szenátor levelet írt, ezért lemondták. A műsoron való részvétel nem lett volna kötelező, de ez nem hangzik el sehol.
A legelkeserítőbb talán mégsem az, ahogy az erős, keresztény férfiak rettegnek egy szivárványos zászlótól, hanem ami a kiadvány hátán, nagybetűvel, bekeretezve áll:
Józan ész, nemzet, kereszténység.
Egy józan ésszel bíró ember ugyanis képes arra, hogy élni hagyjon másokat, akik semmilyen befolyással nincsenek az életére, illetve arra, hogy tények alapján tájékozódjon. A nemzet nem egy olyan fogalom, amely bizonyos, radikális értékek alapján alakul ki, hanem egy olyan kör, amelyben egymástól távol álló embereket egyesít egy szimbolikus eszme. A kereszténység pedig, hiába használják évezredek óta sok minden másra, a szereteten alapszik. Az ilyen értékek kisajátítása pedig sajnos már nem is annyira vicces, mintsem bűn a maga nemében.
Mások is Pride-készültségben
Az Alapjogokért Központ természetesen csak egyike azoknak a szervezeteknek, amelyek pénzért mérgesek.
Az Origo például arról írt, hogy az MSZP-s Gurmai Zita a Pride mellett kampányolt a parlamentben, hiszen azt mondta, „fel kell lépni azért, hogy ne érje őket semmilyen atrocitás.” A cikk folytatásában az „emberarcú fideszes” Fürjes Balázs reagál:
„a baloldal vallás és szexuális orientáció alapján ne tegyen különbséget magyar és magyar ember között.”
A Magyar Nemzetben három héttel ezelőtt jelent meg egy publicisztika „Be kellene tiltani a Pride-ot!” címmel. A Felföldi Zoltán tollából kifolyt alig 3000 karakternyi bullshit lényege, hogy a homofóbtörvény értelmében hibáztak a rendőrök, amikor az „LMBTQ-lobbinak” helyet adtak a bejelentett felvonulásra.
A Mandineren a Szent István Intézet nevű kvázi-abortuszellenes „alapítvány” vezetőjének, Máthé Zsuzsának a posztját szemlézte, aki azt a kérdést tette fel: a békeszerető európai embereknek a Pride-on vonulgatás helyett a háború ellen kéne tüntetniük. A posztnál már csak a szerző oldalának leírószövege a szórakoztatóbb, a Pride ellen tiltakozó Máthé ugyanis a Párbeszédek könyvének ezen sorait illesztette be oda:
„Nyisd ki a szádat ahelyett, aki néma, a gyámoltalanok ügye védelmében.”