Ha csak az alkalmazottakra ment volna el a pénz, a 37 dolgozó fejenként és átlagosan annyit keresett volna, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót. A például megbízási díjakat is tartalmazó személyi juttatásokra egyre többet költenek az Alapjogokért Központnál: tavaly már a kiadások 65 százalékát ez vitte el. De van is miből, hiszen évente milliárdokhoz jutnak állami pénzből.
Nem csak a Balatonnál vannak jó fizetések, és nem kell séfhelyettesnek sem lenni ahhoz, hogy nettó 800 ezret vigyen haza valaki: lehet, hogy elég az Alapjogokért Központhoz szegődni. Legalábbis erre utalnak a kormányzati propagandát nagyrészt állami pénzből itthon és világszerte szajkózó, magát mégis függetlennek beállító “elemző- és kutatóintézet” mögött álló magáncég mérlegadatai. Eszerint a központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. tavaly minden korábbinál többet, 777 millió forintot költött “személyi jellegű ráfordításokra”, ami 38 százalékkal több, mint 2020-ban. Arányaiban erre, fizetésekre és juttatásokra ment el tavaly a legtöbb pénz: a kiadások 65 százaléka.
Az pontosan nem derül ki, hogy a vezető tisztségviselők mennyit keresnek, így nem tudjuk, mennyiért dolgozik például a kft. ügyvezető-tulajdonosa, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Szánthó Miklós, aki a kormánysajtó egyik legtöbbet szereplő “beszélő feje”, nem mellesleg a kormányközeli médiabirodalom, a KESMA kuratóriumi elnöke is. Annyi biztos, hogy az átlagos foglalkoztatotti statisztikai létszám 2021-ben 37 fő volt a kft.-nél, ami azt jelenti, hogy ha csak az alkalmazottakra ment volna el a teljes, személyi jellegű ráfordításokra költött keret,
akkor fejenként és átlagosan annyit keresett volna mindenki, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót.
Ennél azonban vélhetően kevesebbet keres a foglalkoztatottak többsége, hiszen a számviteli szabályok szerint a személyi jellegű kiadási tételbe sorolandó a bér, bérjárulékok és a béren kívüli juttatások mellett például a nem főállásúak vagy eseti jelleggel foglalkoztatottak megbízási díja is. Akárhogy is, az Alapjogokért Központnak van miből költenie: ugyan az értékesítésből származó nettó árbevétele alig volt több tavaly (33 millió forint), mint egy évvel korábban, “egyéb bevétele” a 2020-as 1,16-ról 1,25 milliárdra nőtt. Ezt szinte teljes egészében “működési költségekre, társadalomtudományi, humán kutatásra, fejlesztésre, rendezvényekre” költötték a mérlegbeszámoló szerint.
Az 1,25 milliárdos “egyéb bevétel” tétel azonban távolról sem a teljes, külső forrásból származó bevétele a kft.-nek. Már csak azért sem, mert a vállalkozás, amely 2013-as alapítása óta többször kapott például a Fidesz pártalapítványától vagy a jegybank alapítványától több tízmilliós vissza nem térítendő támogatást, tavaly csak egyetlen helyről, közvetett állami támogatásként 1,5 milliárdot kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától – méghozzá azon a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül, amely például az Orbán Ráhellel interjút közlő lapot is 89 millióval támogatta. Ráadásul – miként a Telex kiderítette – onnan idén minden eddiginél nagyobb, 2 milliárdos támogatást kap a Jogállam és Igazság Kft.:
Idén kétmilliárd forint közpénzhez jut a kormányközeli Alapjogokért Központ
A kormányzati pénzosztást koordináló közérdekű vagyonkezelő Batthyány Lajos Alapítvány tavaly 1,5, idén 2 milliárd forinttal támogatja a szervezetet.
Az Alapjogokért Központot működtető magáncég tavaly ráadásul hozzájutott egy mintegy 1,4 milliárd forint értékű, fővárosi, Budakeszi úti többszintes villához is, amelyet aztán további csaknem 300 milliós ráfordítással saját irodaházukká alakítottak. A már-már követhetetlen tavalyi milliárdok sorsát az Átlátszó igyekezett nemrég kibogozni, ugyancsak a kft. mérlegbeszámolói alapján: ők arra jutottak, hogy akár 9 milliárd forintnyi támogatás is kerülhetett tavaly az Alapjogokért Központhoz, mivel utóbbi mérlegében bizonyos támogatási összegeket más sorokon is elszámoltak: rövid lejáratú kötelezettségként 4,18 milliárdot, aktív elhatárolásként pedig további 3,66 milliárd forintot mutatott ki a társaság.
Az majd a kft. idei mérlegéből derül csak ki jövőre, hogy 2022-ben mennyit költöttek programokra, konferenciákra, de az biztos, hogy ebben jelentős tétel lesz az idén májusi CPAC Hungary nevű budapesti esemény, amit az Alapjogokért Központ szervezett. Ezen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is, aki például kifejtette, hogy a liberális demokrácia, a jogállam térdre kényszeríthető, csak a megfelelő eszközöket kell hozzá megtalálni. Felmondta a kormánypropagandát a rendezvényen az Alapjogokért Központ második embere, stratégiai igazgatója, Kovács István is, aki a Megafon Központ vezetője.
A Megafon Rákay Philiptól Bohár Dánielen át Trombitás Kristófig számos kormánypárti influenszert futtatva – több százmillió forint értékű Facebook-hirdetésekkel megtámogatva – segítette a Fidesz győzelmét a választási kampányban. A Megafont működtető Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. egyébként tavaly 557 millió forint adózás utáni nyereséget termelt, vagyis egy év alatt 140 szeresére növelte a profitját. Ami pedig a jövőt illeti, Kovács István azt a célt tűzte ki a Megafon számára, hogy az egész interneten törje át a „balliberális túlsúlyt”, és ebben szerephez juthat a tévécsatornaként megszűnő Pesti TV stábja is, hiszen új projektet indítanak a TV2 elnökének szárnyai alatt:
Új cég alakult a Pesti TV folytatásához és a PestiSrácok átvételéhez: Vaszily kitúrja Huthot
Nemsokára elsötétül a Pesti TV, de az online, videós folytatáshoz és a Pestisracok.hu további működtetéséhez már megvan az alap. Bejegyezték a Vaszily Miklós TV2-vezér résztulajdonában álló új műsorgyártó-lapkiadó céget, vagyis az eddig még a portál felett tulajdonosként rendelkező Huth Gergely visszaszorul - igaz, marad a tartalomért felelős vezető.
