Ismét a gyülekezési törvény módosítása ellen tiltakoztak. Az Erzsébet hídon elhangzott beszédek után többfelé is elindultak a résztvevők.
Nincs különbség egyéni vagy csoportos kirekesztés között, minden közösségből való kizárás a társadalmi normákról is árulkodik. Milyen érzelmeket élnek át a kirekesztettek, és hogyan lehet ezekkel megküzdeni? Miért van (e téren is) nagyobb felelőssége a politikusoknak? És hogyan működik a társadalmi lelkiismeret?
A Fidesz szerint félmeztelen alakok bőrszerkós vonulása a Pride, amit ráadásul Soros-pénzből szerveznek. A Tisza a Fidesszel együtt szavazott, és nem ment át az a módosító sem, hogy szivárványszínű díszvilágítást kapjon egy óbudai templom.
Mindenkinek csak egy élete van, és azt bűnössé tenni, üldözni elég nagy luxus – mondja Ritter Andrea klinikai szakpszichológus arról, ahogy most a közbeszédben patologizálják, elkülönítik a társadalomtól a melegeket, évtizedekkel korábbi szinteket idézve. Szerinte hatalmas határátlépés, hogy a politika most, a Pride betiltása kapcsán is beleszűrődik a köz értékrendjébe.
Az sem akasztotta meg az érvelésben, hogy épp most tiltották be.
Filmajánlóval reagált a rendező a felvonulás betiltására.
Egyebek mellett beleállt Magyar Péterbe is, amiért nem szólalt meg a kérdésben.
„Keresett kifejezés” címkével jelöli a Google Trends Magyarországon a pride-ot, és nem véletlen: az elmúlt napokban nagyságrendekkel többen kíváncsiak a témára a magyarok, mint korábban bármikor.
Nem tetszett nekik az „identitáspolitikai jófej-fesztivál”.
Egy tűzoltó is megjelent az ülésteremben.
A korábban terrorizmus miatt elítélt, majd kegyelemmel szabadult férfi nem ismerte el bűnösségét a keddi előkészítő ülésen.
A gyerekek védelmében, arcfelismeréssel, természetesen.