Annak ellenére, hogy megpróbáltuk szimulációval, tervezéssel a legjobb tudásunk szerint felkészülni az első teljes digitális nap reggelén várható óriási rendszerterhelésre, nem tudtuk a KRÉTA rendszert és DKT (Digitális Kollaborációs Tér) modulját kiszolgáló erőforrásokat megfelelően elosztani, beállítani, amiért is a felelősség kizárólag az eKRÉTA Informatikai Zrt.-t terheli

– írja a cég a közleményében arról, hogy a KRÉTA-rendszer összeomlásával kezdődött hétfőn az általános iskolák második online oktatási időszaka.

Az eKRÉTA Zrt. szerint 10 óra után fokozatosan helyreállt a megszokott napi működés. A következő napokban a rendszer monitorozását fogják végezni.

Korábban a Klebelsberg Központ azt közölte, hogy a hibát a hirtelen túlterhelés okozta, és az, hogy a minisztérium és a Klebelsberg Központ világos jelzése ellenére az eKRÉTA Zrt. alulbecsülte a várható terhelést. A hibát azóta elhárította a működtető, így jelenleg már tudják használni az intézmények.

Bezzeg aki nem a KRÉTA-t használta, annak valódi online órája volt

Az állami iskolákra rákényszerített KRÉTA-rendszer összeomlásával kezdődött az általános iskolák második online oktatási időszaka. A tanárok nem tudtak feladatokat feltölteni, a diákok letölteni, sokszor a belépéssel is baj volt. Igazából ott kezdődött el zavartalanul a távoktatás, ahol más platformokat használtak. UPDATE: válaszolt a Klebelsberg Központ.

A KRÉTA használatát a 2017–2018-as tanévtől kötelezővé tette az állami iskolákban a kormány, fejlesztésére már azt megelőzően több száz millió forintot költöttek, azóta újabb 7–8 milliárd forintba került. Az eddigi tapasztalatok szerint a pedagógusok ugyanakkor nem tartják – még akkor sem, ha működik – könnyen használhatónak.