A Nyelvtudományi Intézetnél 609 új névkérvény landolt 2020-ban, de ezek közül csak 46 női és 21 férfinevet engedélyeztek.
Kiugróan sok új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni a szülők tavaly Magyarországon – közölte a Nyelvtudományi Intézet a 24.hu-val. Az intézet szerint 2020-ban csaknem dupla annyi kérelem érkezett, mint az azt megelőző években. Az intézet tudományos főmunkatársa, Dr. Raátz Judit szerint ennek az lehetett az oka, hogy a járvány alatt
a szülők többet tudtak gondolkodni új neveken.
Raátz azt is megosztotta, hogy az intézethez 2020-ban 609 kérvény érkezett, ám ezek közül mindössze 46 női és 21 férfinév kapott zöld utat.
Az elutasított nevek között szerepeltek angol eredetűek, mint a Zaya, Wanda, Jasmin, Antony, Theo, Lukas. A főmunkatárs szerint mivel Magyarországon jogszabály mondja ki, hogy csak a magyar kiejtést követő helyesírással lehet magyar állampolgárnak nevet bejegyezni,
a felsorolt alakok nem anyakönyvezhetők.
Dr. Raátz Judit arról is beszámolt, hogy gyakori volt az úgynevezett uniszex nevek engedélyezésének kérelmezése is, de ezt Magyarországon szintén jogszabály tiltja. Ennek ellenére többen is bepróbálkoztak olyan nevekkel, mint például a Lee, a Nermin vagy az Éden.
Egy szülőpár a Pandémia nevet szerette volna a kislányának bejegyeztetni. Természetesen a nevet nem javasoltuk anyakönyvezésre”
– mondta a főmunkatárs a portálnak.
A jóváhagyott nevek nagy százaléka külföldön használt név, idegen eredetű, mint a görög Altea, Elefteria, az arab Nabila, a német Lizel, Valburga, a francia Szolina, a spanyol Asella vagy az angol Héli.
Raátz Judit szerint egyre inkább tapasztalni azt is, hogy a hagyományos nevek eltűnnek.