Tényleg nem akarjuk ellenőrizni, hogy mi történik a gyermekeinkkel? Tényleg nincsen közünk ahhoz, hogy független szellem éljen az egyetemeken és a kutatóintézetekben? Tényleg nem fontos a szabad sajtó és a független bíróság?
Mint tudjuk, az igazán súlyos betegségek sunyi módon lopódznak be a testünkbe, sokáig nem okoznak jelentős tüneteket, és amikor észrevesszük, már késő, halálos a kór. Bezzeg egy náthától vagy lábtöréstől teljesen kiakadunk. Látványos a baj, orvosért, papért kiáltunk, de például a szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganat simán megússza, hogy ideje korán megálljt parancsoljunk az elhatalmasodásának.
A rosszindulatú daganat már a dinoszauruszoknak is gondot okozott, tehát nem mai fejlesztés, de egyre gyakoribb és pusztítóbb. A rák akkor kezdődik, amikor a test egy részén a sejtek ellenőrizetlenül növekedni kezdenek. A rosszindulatú daganatot Hippokratész írta le először, és a daganat formája miatt a cancer, vagyis a rák nevet adta ennek a szörnyű kórnak. Nevezhette volna polipnak is. A rosszindulatú daganat alattomosan elvonja a szervezet energiáit és önmaga hizlalására fordítja, miközben megöli, ami táplálja. Leépül a szervezet, amelyen élősködik, a rosszindulatú daganat pedig vígan dagad. Addig növekszik, míg lassan, beletörődően megpusztulunk.
Az élősködő addig élősködhet, amíg a gazdaszervezet eltartja.
Nemzetünk egyre több szervében jelennek meg a daganatos sejtek. Az egyik legfontosabba, a jövőt meghatározó oktatásba is beette már magát a kórság. A KLIK ellen tüntettek a tanárok anno, de nem álltak melléjük a szülők, és az ország hallgatott és hallgat, nem üti át a tűrésküszöbét a segélykiáltás. A gyerekeket nap, mint nap elküldik a családok az ártalmas oktatásba. Hiába gyűlnek a baljós jelek has- és fejfájás, valamint pszichiátriai diagnózisok formájában. „Apró tünet” volt, a hatéveskori beiskolázás kérdése is, és csak marginális problémaként van jelen itt-ott megjelenő kisebb tiltakozással.
A Nemzeti Alaptanterv újabb alattomos csapás az oktatásra. Mindenki tudja, hogy szakmailag hibás, ahogyan elhibázottak az egymásnak is ellentmondó törvények és rendeletek tömegei, amelyek gátolják a gyerekek fejlődését, mégis szótfogadóan, vagy fű alatt kicsit könnyítve a helyzeten, de az ártó eljárásokat nem megtagadva a felnőttek végrehajtják az ítéletet a jövő generációján.
A hátrányos helyzetű gyerekek a jövő sötét tömegévé válnak, ha nem kapnak tanulási lehetőséget. A daganatnak azonban éppen hogy jól jön, ha gyengül a nemzet. Ezért gátolja a civileket, akiknek megoldásaik vannak. A kormány az iskolakezdés előtt több, hátrányos helyzetű és rászoruló gyerekekkel foglalkozó oktatási intézmény költségvetését csökkentette a felére. A MET iskolái, az Igazgyöngy tanodái és az Ámbedkár Iskola fennmaradása is kérdésessé vált.
Tavaly a tudományos kutatók is próbáltak ellenállni, megtartani a függetlenségüket, de magukra maradtak, még az akadémikusok támogatását sem kapták meg igazán. Most már a spájzban van a NER, a kutatási pénzeket pedig a kádereinek adja. A felsőoktatás nagy része becsicskázva, a CEU a határon túl, a független média megtépve.
Idén az Index, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem idomítása jött volna, de úgy tűnik, a fiatalok másképpen szocializálódtak, és már megtanulták, hogy
a rosszindulatú daganattal nem tárgyalni kell, hanem ellenállóvá kell válni.
A gyáva diktatúra a manipulációra épül, a megegyezést és a demokráciát hangsúlyozza, miközben a háttérben megosztásra és autokratikus irányításra törekszik. A bizalom, megbízhatóság és hozzáértés zászlaját lengetve tökéletesen paranoid, megbízhatatlan és hozzá nem értő. Az a partner, akinek a célja a megegyezés, mindig veszít az ilyen helyzetben. Egy manipulatív vezetés ugyanis ezt használja ki. A vezetők olyan tekintélyt képviselnek, amellyel szemben nem feltételezhető a tárgyalások elején, hogy a szavukat nem tartják be. Emiatt a partner kénytelen megegyezés-készséget mutatni, mert nem jelentheti ki, hogy valójában a vezetés nem akar megegyezést. Pedig igen, kijelentheti, főleg, hogy már számtalan példa bizonyítja. A diákok ezt 2013-ban még nem tudták, és elbuktak, mint mi mind.
Az akkori tapasztalatokat most lehet hasznosítani:
• Tévedés, hogy ha tárgyalunk, akkor meg is egyezhetünk. A tárgyalás valójában a vereséggel ér fel. A manipulatív vezetőség alkalmatlan a megegyezésre és a probléma megoldására, és nem szabad tárgyalni vele, mert esélytelen, hogy bármit betartson a megállapodásból.
• A manipulatív vezetés elhiteti, hogy a probléma kezelésére alkalmas és felelős. Ügyel rá, hogy ne merüljön fel az, hogy van más számottevő erő. Ha nem a manipulatív vezetéstől várjuk a megoldást, akkor az mégis megegyezésre kényszerülhet.
• A manipulatív vezetés magát a problémát bagatellizálja, és a partnert is másodrangú szintre helyezi.
• A manipulatív vezetés számára fontos, hogy megossza az ellenállókat.
• A manipulatív vezetés tárgyalási stratégiájának fontos része, hogy az egyéni érdekeken keresztül gyengítse ellenfeleit. A háttérben ezt folyamatosan alkalmazzák. Ez a „vedd meg, vagy ha nem tudod, pusztítsd el” stratégia (maffia filmekből ismert).
• A tárgyalásokon, bizottságokban olyan határozatok születnek, amelyeket vagy soha nem tartanak be, és nem is szándékoztak betartani, vagy pedig lehetetlen helyzetet teremtenek.
• A manipulatív vezetéssel szemben a leghatékonyabb megoldás, ha nem tárgyalunk, hanem más forrásokat keresünk a problémák megoldására.
• A fentiek szerint a manipulatív vezetés a legjobban a nyilvánosságtól, a tekintélyt nem tisztelőktől és a független gondolkodóktól fél.
Az akadémikusok is elkövették azt, a hibát, hogy leültek tárgyalni, és szépen csöndben belülről megette a daganat a kutatóintézeteket. Az egyetemek nagyhatalmú urai is sorra részéve válnak a daganatnak, a nemzeten híznak a rosszindulatú sejtek.
Lehet, hogy egy alapos náthával kellene felrázni a családokat és a szakembereket? Az „ördög ügyvédje” sem a korrupció leírásával verte ki a biztosítékot, hanem szexvideókkal. A polipra ezen keresztül hívta fel a figyelmet, különben ugyanúgy járt volna, mint Hadházy és a többiek, akik sorra mutogatják a daganatainkat akár még jachtokon is.
Ismétlem: a rosszindulatú daganat akkor indul be, amikor a test egy részén a sejtek ellenőrizetlenül növekedni kezdenek. Kiemelt szó: ellenőrizetlenül. Tényleg nem akarjuk ellenőrizni, hogy mi történik a gyermekeinkkel? Tényleg nincsen közünk ahhoz, hogy független szellem éljen az egyetemeken és a kutatóintézetekben? Tényleg nem fontos a szabad sajtó és a független bíróság? Tényleg hagyjuk, hogy megegye mindezt a rosszindulatú daganat? Ha már észrevettük, akkor sem teszünk semmit?
Ki kell az utcára menni és tiltakozni transzparensekkel, de emellett a kis összekacsintásokat, a hatalomhoz való dörgölődzést, a mutyikat, a megalkuvást is fel kell cserélni a mindennapi helyzetekben nehezen tartható, de egészséges egyenes gerincre. A hangos figyelemfelhívás nagyon jó, de a valódi beavatkozás nélkül semmit nem ér.
Bármibe kezd valaki ebben az országban, ha sikeres, akkor a daganat rátelepszik, és nem hagyja, hogy gazdagítsa a nemzetet. Elterjed a kór, és a fontos szervekbe végleg beeszi magát, nincsen menekvés. Ez történik most az országunkkal, és senki, de senki más nem fog segíteni rajtunk, ha magunk nem tesszük meg a szükséges lépéseket.
A felébresztett immunrendszer kisöpri a daganatot, írja az MTA kutatója. Ideje hát ébredni, és immunválaszt adni a hatalom manipulációira, hogy azt minél hamarabb kontrol alá vonjuk.
A szerző Prima-díjas pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ megalapítója, az MTA tudományos főmunkatársa.