Az európaiak az amerikaiakkal ellentétben eddig hagyományosabb módszereket használtak a lakás hűtésére, de az elmúlt egy évben megugrott a kereslet a rögzített klímaberendezések iránt.
Az emberek harmada vásárol csak ugyanannyit, mint egy éve.
Nem nagyon hisznek a magyarok abban, hogy egyhamar jobb lesz a gazdaság helyzete, sokan már komolyan átalakítják a vásárlási szokásaikat.
Ár, íz, egészségesség – ez a három legfontosabb szempont, de az eredet és a fenntarthatóság kevésbé lényeges a magyaroknak, ha élelmiszert vásárolnak
Sokan számítanak arra, hogy ezek a változások velünk is maradnak.
Az okosfunkciókat nem igazán kedveljük, a pár ezer forintos eszközök vásárlásáról pedig néhány perc alatt döntünk.
Egy újabb kutatás jutott arra az eredményre, hogy a világjárvány miatt nem kezdenek el fenntarthatóbban élni az emberek.
Az online vásárlás egyre nagyobb teret nyer a kereskedelemben, az új, felnövő vásárlóerő pedig már teljes természetességgel mozog a digitális térben. Mindez vajon az üzletek és plázák végét jelentené? Korántsem. Ám az új világ új igényeket is szült.
A vásárlók fele olvasgatja az összetevőket és E-számokat soroló címkét, de csak a felük hiszi is el, amit ott lát. Egy online felmérés azt is megnézte, hentesnél, zöldségesnél vagy szuper-, hipermarketben vesszük-e inkább meg a húst, zöldséget, gyümölcsöt.
Megrohamozzák az edzőtermeket és uszodákat azok, akik megfogadták, hogy az új évben többet fognak sportolni, hogy aztán a lelkesedés január közepére elszálljon. Utána csak a strandszezon előtti pánikban térnek vissza, de addig is hatalmas üzletet jelentenek.
Mi alapján csökkentik egy-egy termék árát és mi határozza meg, hogy mekkora a kedvezmény?
Az Y generáció vásárlási szokásait vizsgáló felmérés meglepő eredményre jutott.