Havonta 110 titkos megfigyelési kérelem érkezett idén Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, de hogy ebből mennyit engedélyezett, azt most sem lehet tudni. Ennek közlését korábban elsunnyogta a tárca, később titkosította az adatot, most éppen azt állítja, hogy fogalma sincs róla.
Második leányvállalatát alapította a Coralco Tech Ltd., ezúttal műszaki tanácsadásra.
Ijesztő figyelmeztetést kapott rengeteg iPhone-felhasználó, akiknél az Apple úgy észlelte, valakik kémprogramokkal próbálják megfigyelni őket.
Völner védője szerint túl hamar zárták le a nyomozást, és fontos tanúkat nem hallgattak meg, köztük Varga Juditot sem.
Tavaly átlagosan havi 21 személlyel szemben engedélyezett a bíróság titkos információszerzést – lehallgatást, megfigyelést – a titkosszolgálatok kérésére. Ez a szám eddig idén is havi 20 körül volt, és 2010 óta egy kérelmet sem utasítottak vissza. Ehhez jönnek hozzá pluszban a hasonló minisztériumi engedélyek, azokról viszont nincs ilyen pontos statisztika, mert a tárca adatközlése is zavaros.
Elővette a Varga Judit vezette igazságügyi tárca a kormányzati aduász indokot és a titkosításra hivatkozva nem adja meg, hogy hány nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek. Eddig arra hivatkoztak, hogy az engedélyekét nem, csak a kérelmek számát tartják nyilván, de ezzel nemcsak bolondot csináltak magukból, hanem kiderült, hogy még csak nem is igaz.
Gyakorlati haszna ugyan nincs, az Igazságügyi Minisztérium mégis felvállalja annak kockázatát, hogy bolondot csinál magából. A nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések ügyében ugyanis legújabban azt állítják, hogy az adatok, amelyeket éveken át közöltek, tulajdonképpen nem is azt takarják, amit állítottak róluk.
Teljes a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések körül: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát. Kiderült az is: azt az információt titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.
A politikus szerint a Belügyminisztérium nem mondott igazat korábban a megfigyelési ügyről.
Az iMessage egy sérülékenységét használta ki a kémprogram.
A bizottság jobbikos elnöke azután jelentette ezt be, hogy kiderült, Aszódi Attila államtitkárt is megcélozták a Pegasussal, amikor a Paks II. miatt nézeteltérése volt Süli János miniszterrel.
A 8 évvel ezelőtti kémbotrány főszereplője azt mondja, a Pegasus-ügyhöz képest piti dolog az, amit ő annak idején nyilvánosságra hozott az amerikai titkosszolgálatok által végzett világméretű lehallgatásokról.