Új indokot talált a titkolózásra az Igazságügyi Minisztérium, miután tarthatatlanná vált, hogy eddig nem sikerült hihetően megindokolnia, miért közöl 2021 óta más adatokat a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések számáról, mint ugyanerről korábban, éveken át – ráadásul az eddigi, eleve gyanús indoklás hamisságát a saját válaszuk leplezte le.

De először is érdemes tisztázni, mi az a titkos információgyűjtés, és miért ilyen fontos ez. Például azért, mert a 2021-ben kirobbant Pegasus-ügyben azóta kiderült, hogy az igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések egy részét a jogszerűségét illetően sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték.

Aztán azért is, mert a Schadl–Völner-botrány miatt az engedélyező személye is érdekes, hiszen kiderült, hogy az elmúlt években az engedélyek jelentős részét biztosan nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettese és államtitkára, a tárcától a korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg vádlottként a bíróság előtt álló Völner Pál.

Az ilyen megfigyelés komoly dolog, a neve is utal rá, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető (annak vélt) tevékenység, személy felderítését célozza. Ezért ilyet a titkosszolgálatok nem is végezhetnek saját hatáskörben, csak az egyfajta kontrollt jelentő külső engedély alapján, ami bűnüldözési célnál bírói engedély, nemzetbiztonsági célnál pedig igazságügyi miniszteri engedélyt jelent.

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

A hvg.hu és más médiumok, sőt országgyűlési képviselők is rendszeresen kikérik az Igazságügyi Minisztériumtól az ilyen titkos információgyűjtések – ami lehet telefonlehallgatás, elektronikus adatforgalom figyelése, fizikai követés – adatait, és a tárca hosszú évekig készségesen közölte is éves statisztikai adatként a megadott engedélyek darabszámát, további konkrétumok megadása nélkül.

Ezekből a korábbi közlésekből tudjuk, hogy egyre nőtt az ilyen adatgyűjtések jóváhagyó döntések száma. A hvg.hu kérdésére a tárca 2021-ben az az év július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről is pontos számot közölt: a nyár közepéig minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 (összesen 928) esetben engedélyeztek nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést.

Ezután azonban érthetetlen változás állt be a tárca gyakorlatában, hiszen amikor bő fél évvel, 2022 tavaszán ismét rákérdeztünk a számokra, és immár a teljes 2021-es év adatát kértük ki, a minisztérium azt válaszolta, hogy nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, ezért csak az összes beérkezett megfigyelési-lehallgatási kérelem számát adták meg.

Titkosították, ki írja alá Varga Judit tárcájánál a megfigyelések engedélyezését

Teljes a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések körül: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát.

A fordulat okát hiába kérdeztük, a tárca hallgatott, de mivel a kormányinfón is érdeklődtünk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternél és őt már tájékoztatta a tárca, Gulyás pedig ez alapján később közölte: a minisztérium korábban is csak a beérkezett kérelmek számát hozták nyilvánosságra. Vagyis

az Igazságügyi Minisztérium egy idő után már azt állította, hogy eddig sem tudták, és a nyilvánvaló tények ellenére eddig sem az engedélyezett megfigyelések számát közölték, csupán a kérelmekét.

A helyzet tehát úgy állt, hogy az évek óta ezeket az adatokat kikérő és közlő sajtó és más források is tévedésben voltak, mert a tárca által korábban közölt számok nem azok, aminek látszanak. Pedig egyértelmű kérdésre eddig mindig egyértelmű választ adtak, és a megadott engedélyek számát közölték, és utólag soha nem jelezték az adatok nyilvánosságra hozása után, hogy tévedés történt.

Átírja a múltat az igazságügyi tárca a titkos megfigyelések ügyében

Gyakorlati haszna ugyan nincs, az Igazságügyi Minisztérium mégis felvállalja annak kockázatát, hogy bolondot csinál magából. A nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések ügyében ugyanis legújabban azt állítják, hogy az adatok, amelyeket éveken át közöltek, tulajdonképpen nem is azt takarják, amit állítottak róluk.

Tavaly az is kiderült: titkosított adat, hogy kik írták alá az egyes engedélyeket. Pedig éppen Varga Judit minisztertől tudjuk, hogy korábban ezt a feladatot “kiszervezte” Völner Pálhoz, az ő lemondása óta pedig vélhetően Répássy Róbert miniszterhelyetteshez. Sőt, a tárca szervezeti és működési szabályzata alapján Bóka János EU-ügyi államtitkár is lehet helyettesítő aláíró a sorban.

A hvg.hu nemrég újra kikérte az igazságügyi tárcától, hogy a tavalyi évben és idén április 25-ig hány nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést engedélyeztek, kik voltak az engedélyezők, és arra is rákérdeztünk, hogy 2010 óta változott-e a fenti adatok nyilvántartási rendje, módszertana – egy változás ugyanis igazolhatta volna, hogy a jóváhagyott engedélyek számát már nem tartják nyilván.

A friss, május végén küldött válaszában a minisztérium a jóváhagyott megfigyelési engedélyek számát továbbra sem adta meg, csak a beérkezett kérelmekét: eszerint a 2022-es teljes évben 1374 darab előterjesztés került a tárcához (ez valamivel kevesebb, mint a 2021-es 1469 darabos adata), idén pedig április 25-ig további 440 kérelmet iktattak. Ez alapján az elmúlt évek számai így alakultak:

A tárcának a jóváhagyott és elutasított kérelmek számarányát firtató kérdésünkre adott válasza azonban a cikk elején jelzett újabb meglepetéssel szolgált. Az új hivatkozás szerint ugyanis – az aláírók személyéhez hasonlóan – az engedélyezett kérelmek száma minősített adat. Vagyis

már nem azért nem árulják el az engedélyezett titkos megfigyelések számát, mert nincs ilyen nyilvántartott adatuk, hanem van ugyan, csak közben ezt is titkosították.

Az új hivatkozásra nyilvánvalóan azért volt szükség, mert tarthatatlanná vált a korábbi hivatkozás, hogy csak a kérelmek számát tartják nyilván. Mivel az ilyen, minősített adatot tartalmazó kérelmekre a titkos ügyiratkezelés szabályai vonatkoznak, ahol alapvetés, hogy az irat sorsa, fejleményei nyomon követhetők legyenek, az állapotuk – elutasítás vagy jóváhagyás – is pontosan visszakövethető.

Másrészt kérdésünkre a tárca azt is kénytelenek volt elismerni, hogy 2010 óta az adatok nyilvántartási rendje nem változott, így pedig egyértelművé vált: nem igaz, hogy nincs adata a tárcának az engedélyek állapotáról, jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Van ilyen adat, de az a tárca válasza szerint minősített adat és ezért közérdekű adatigénylés során sem ismerhető meg.

Semmit a szemnek!

hvg.hu

A titkolózásnak amúgy semmi haszna nincs a kormányzat számára. Nincs igazán érdemi különbség aközött, hogy éves szinten ezres nagyságrendű engedélyt adtak-e ki, vagy összesen ennyi kérelem érkezett, ráadásul akármilyen számokat is közölnek, az egyedi ügyek titkossága miatt semmilyen részlet nem tudható a megfigyelésekről: az éves számok csak tartalom nélküli statisztikai adatok.

Ráadásul, ha a kormányzat betartja a nyilvánosan tett ígéretét, akkor hamarosan az egész engedélyeztetési gyakorlat megváltozik. A hvg.hu is írt róla, hogy idén áprilisban egy napon belül két államtitkár is megígérte, hogy a kormányzat végre végrehajt egy hét évvel ezelőtti bírósági ítéletet, és megfelelve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os határozatának, átírja a törvényt.

A Pegasus-bizottság Budapesten mondta el, hogy itt súlyosan visszaélhettek a szoftverrel

Két napig Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Pegasus-bizottsága, de a kormány tagjai nem voltak hajlandók találkozni velük. Varga Judit vádaskodásait a küldöttség vezetője összeesküvés-elméletként jellemezte és úgy vélte, azok többet mondanak el a miniszterről és a tisztelet hiányáról, mint róluk.

Április 3-án a parlamentben Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke kérdésére Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára megígérte: átírják a vonatkozó törvényt – igaz, konkrét dátumot nem mondott. A jogszabály megváltoztatására tett ígéretet aznap a DK-s Vadai Ágnes képviselő írásbeli kérdésére válaszolva Rogán Antal helyettese, Dömötör Csaba is, mondván:

Magyarország tiszteletben tartja az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit. Ennek megfelelően a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre vonatkozó hazai jogszabályokat összhangba hozza az Emberi Jogok Európai Egyezményének követelményeivel és a vonatkozó ítéletben foglaltakkal.

A cselekvéssel persze nem siet a kormány, hiszen a változtatásra már 2016-ban felszólított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amely ítéletében megállapította, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés miniszteri engedélyeztetéséről szóló magyar jogi szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A változtatást a kormány évekig halogatta.

A téma akkor került elő ismét, amikor 2021 nyár végén nemzetközi oknyomozás alapján kirobbant a Pegasus-botrány, és kiderült, hogy például a hvg.hu korábbi újságírója, Dercsényi Dávid mellett több más magyar újságírót, közéleti szereplőt, ellenzékieket, az Orbán-kormány kritikusait figyelhették meg a mobiltelefonjukra telepített izraeli kémszoftverrel.

Pegasusszal foglalkozó Ep-jelentés: Magyarországon a kémprogramok használata a kormány stratégiájának a része

A kémprogramokat az ellenfelek, az újságírók és a civil társadalom megfigyelésére, megfélemlítésére és hiteltelenítésére használták, a jövőben így csak szigorú feltételek teljesülése esetén kellene engedélyezni őket, emellett a nemzetbiztonság egységes meghatározására is szükség lenne. Ezek állnak azokban a jelentésekben, amelyet az EU illetékes vizsgálóbizottsága fogadott el a kémprogramokkal kapcsolatban.

Az akkor alkalmazott – Péterfalvi Attila NAIH-elnök vizsgálata szerint jogszerű – megfigyelésekről Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta: a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés szabályaival több gond van. Az egyik – amit az EJEB-ítélet is kifogásolt –, hogy az engedélyező az igazságügyi miniszter. Megjegyezte:

a kormány tagjától márpedig nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés, mivel akarategységben cselekszik azzal a kormánnyal, akinek az érdekében esetleg visszaélésszerűen történhetnek a megfigyelések.

Ehelyett szakértők már többször javasolták, hogy az igazságügyi minisztertől egy bíróhoz kerüljön át az engedélyezés. Amúgy más országokban sem miniszterek döntenek erről, hanem az EU-s joggyakorlatban döntően bírók. Az EJEB-ítéletnek megfelelő jogszabályi változtatás tehát azzal járna, hogy a titkos megfigyelések engedélyezési jogát elvennék Varga Judit igazságügyi minisztertől.