A Pegasus-ügy, továbbá a Schadl–Völner-botrány miatt is jó lenne tudni, tavaly összesen hány, igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek, és ki írta alá ezeket. Azért, mert kiderült, hogy ezeket a megfigyeléseket részben a sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték. Továbbá azért is, mert az engedélyek jelentős részét biztosan nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettese és államtitkára, a tárcától azóta a korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg gyanúsított Völner Pál.

Varga Judit eddigi és leendő igazságügyi miniszter

MTI / Koszticsák Szilárd

Csakhogy mindez nem derülhet ki, mivel az illetékes Igazságügyi Minisztérium a maximális, 90 napos időhúzás után meglepő, ráadásul önellentmondó válaszokat küldött kérdésünkre: nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, az pedig minősített, vagyis titkosított adat, hogy kik írták alá az engedélyeket.

A hvg.hu a tárcának idén február 18-án küldött közérdekű adatigénylésében ezeket kérdezte:

• 2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál?
• A 2021-es fenti, megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hány darabot írt alá Völner Pál államtitkár, hány darabot írt alá Répássy Róbert államtitkár, és hány darabot írt alá más minisztériumi tisztviselő?
• 2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?

A három kérdés közül egyre sem kaptunk végül választ, holott az alapesetben 15 napos törvényi válaszadási határidőt 90 napra nyújtották a május 31-ével amúgy megszűnő, a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre és a tárcának azzal összefüggő feladataira hivatkozva. Végül egyetlen, amúgy nem is kért számadatot kaptunk a válaszban. Eszerint:

2021-ben 1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés előterjesztés került az igazságügyi tárcához benyújtásra, egyéb közérdekű adatot nem tartunk nyilván”.

Vagyis a tárca válasza szerint csak a hozzájuk beérkezett kérelmek számát tartják nyilván, a megadott engedélyekét már nem – ezt erősíti a harmadik kérdésre, az elutasított kérelmekre adott válaszuk is, miszerint a minisztérium “nem rendelkezik a kért adatokkal”.

Mindez azért furcsa, mert a tárca hosszú évek óta hasonló közérdekű adatigénylésekre rendre kiadta a megadott engedélyek számát. Így tett a hvg.hu kérdésére például 2020-ban is, és legutóbb tavaly nyáron is, amikor a július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről közöltek kérdésünkre pontos számot. Az alapján írtuk meg, hogy minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 (összesen 928) esetben engedélyeztek tavaly nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést:

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

A meglepő válasz nyomán vissza is kérdeztünk a minisztériumnál: mi az oka, hogy a korábban rendre kiadott, és tavaly is még rendelkezésükre álló adattal most mégsem rendelkeznek, ám egyelőre nem kaptunk semmilyen választ. Így csak találgatni tudunk, miért próbál ködösíteni a minisztérium egy olyan, korában évekig gond nélkül közzétett, egyszerű statisztikai adattal összefüggésben, ami önmagában úgyis csupán tendenciát jelezhet. Annak nem találtuk nyilvános jogszabályi, rendeleti nyomát, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna.

Még furcsább a második, az engedélyeket aláírók személyére vonatkozó kérdésünkre kapott válasz. Eszerint “a kért adatok az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem ismerhetők meg”. A jogszabályi hivatkozás egyszerű okot takar:

titkosították, hogy kik az engedélyek aláírói.

Kicsit bonyolultabban: “a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat”. Ilyen minősített adat érvényességi ideje a jogszabály szerint 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza szerint ennyi ideig nem tudható, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az adott, szükségszerűen alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.

Lengyel Tibor by HVG on Scribd

Az, hogy ki, hány engedélyt írhatott alá, azért fontos kérdés, mert a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – a törvény szövege szerint az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, de a Pegasus-botrány óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá. Sőt, tavaly júliusban Varga maga nyilatkozott úgy a Telex kérdésére, hogy ő személy szerint adott-e engedélyt a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerinti újságírók és Orbán Viktorral és a kormánnyal kritikus személyek megfigyelésére, hogy:

az engedélyek ki vannak szervezve az aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja.

Később, az idén januárra a Pegasus-ügyben elkészített jelentésben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény “kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört, és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására“. Egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása pedig ismeri ugyan a “kiadmányozási jogot” a miniszter akadályoztatása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését.

Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni?

Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt.

Ráadásul egy 2018-as alkotmánybírósági határozat egyértelművé teszi: a kiadmányozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot”. Péterfalvi a jelentés szerint megkérdezte Völnert, aki azt válaszolta, hogy a jelentésben vizsgált esetekben "a miniszter akadályoztatása miatt helyettesítési jogkörben kerültek aláírásra az engedélyek”.

Hasonló választ adott februárban a hvg.hu kérdésére maga Varga Judit is, amikor azt nyilatkozta a már Völner távozása utáni aláírási rendről: “a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti rendben írják alá a titkos megfigyelési engedélyeket”. A korábbi engedélyezési gyakorlatról pedig azt mondta: “a magyar jogszabályok szerint teljesen rendben volt”.

Visszatérve az engedélyekhez: ha az utolsó ismert és a minisztérium által még közölt, megadott engedélyszámot nézzük, akkor tavaly július közepéig volt 928 jóváhagyás, miközben a friss közlés szerint 2021-ben egész évben érkezett hozzájuk 1469 darab kérelem. Ebből arra következtethetünk, hogy a beérkezett kérelmek száma erősen hullámzó volt az évben, hiszen egyenletes eloszlás esetén július közepéig körülbelül 808 darabnak kellett volna érkeznie, ehhez képest addigra már a jóváhagyottak száma is 120-szal több volt. A második félévben csökkenő számú kérelemre utalhat az is, hogy ha az addigi tempóban folytatták volna az engedélyek megadását, az év végére 1700 körüli engedélyre került volna jóváhagyó aláírás, miközben, mint kiderült, összesen nem volt 1500 kérelem.

Összességében az eddig ismert konkrét adatok alapján elmondható, hogy a tavalyi év első fele sűrű időszak volt a megfigyelések szempontjából: a nyár közepéig kis híján annyi ilyen kérelmet hagytak jóvá az Igazságügyi Minisztériumban, mint például 2015-ben egész évben. A 2020-as teljes évben megadott 1285 engedély még nem is volt olyan sok, mivel a koronavírus-járvány csúcsévében kissé visszaesett a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések száma. Előző évben, 2019-ben még 1340 ilyet engedélyeztek, és 2018-ban sem sokkal kevesebbet, 1282-t. Igazán az évtized közepétől lőttek ki egyébként a számok: a 2015-ös 1038 után 2016-ban 1151, 2017-ben pedig már 1256 engedélyt adtak ki.

Ami pedig a Pegasus-ügyet illeti, a vizsgálódásnak nincs vége Magyarországon a Péterfalvi-jelentéssel, illetve a még jelenleg is folyó nyomozásokkal. A több országot érintő Pegasus-botrány nyomán ugyanis az Európai Parlamentben márciusban külön vizsgálóbizottság alakult, hogy feltárja: sértettek-e uniós jogot a tagállamok, mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország a kémszoftver felhasználása során. Az is hamar eldőlt, hogy a bizottság Magyarországra jön majd, sőt, a testület DK-s alelnöke, Rónai Sándor kezdeményezte, hogy a témában hallgassák meg Varga Juditot is. Csakhogy a miniszternek nincs sok mondanivalója, mert múlt heti jelölti meghallgatásán ki is tért erre, és azt mondta: a 2010-es választás óta “Magyarországon törvénytelen megfigyelés nem volt”, egyébként pedig

az Európai Parlamentnek nincs semmilyen hatásköre ebben, a vizsgálata jogalap nélküli, ráadásul értelmetlen is, mert az információkhoz úgysem férhet hozzá, hiszen a nemzetbiztonsági kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak.

Varga Judit a hvg.hu-nak: A választók április 3-án a Völner-ügyről is véleményt mondtak

Se a Pegasus-botrány, se a Völner-Schadl-ügy miatt nem aggódott láthatóan az újabb igazságügyi miniszeri ciklusra felkért Varga Judit, aki a hvg.hu-nak azt mondta, a Völner-ügyről is véleményt mondtak április 3-án a választók, és ez a kormány kapott felhatalmazást.