A magyar állami szervek 2023-ban 2680 felhasználó tevékenységéről vártak tájékoztatást a Metától, ez több mint kétszer annyi, mint amennyire 2021-ben voltak kíváncsiak. Tavaly a kérések 40 százalékát a Meta elutasította.
Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz. Hogy a kérelmekből mennyire adtak a miniszterek végül engedélyt, korábban elsunnyogta a tárca, most már biztosra ment, és titkosította.
Százharminchárom alkalommal engedélyezett tavaly a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett titkos információgyűjtést – tudta meg a hvg.hu. Ennél jóval több embert figyelhettek meg titkosszolgálati eszközökkel, egy engedély ugyanis jellemzően több emberre vonatkozik.
Tavaly átlagosan havi 21 személlyel szemben engedélyezett a bíróság titkos információszerzést – lehallgatást, megfigyelést – a titkosszolgálatok kérésére. Ez a szám eddig idén is havi 20 körül volt, és 2010 óta egy kérelmet sem utasítottak vissza. Ehhez jönnek hozzá pluszban a hasonló minisztériumi engedélyek, azokról viszont nincs ilyen pontos statisztika, mert a tárca adatközlése is zavaros.
Elővette a Varga Judit vezette igazságügyi tárca a kormányzati aduász indokot és a titkosításra hivatkozva nem adja meg, hogy hány nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek. Eddig arra hivatkoztak, hogy az engedélyekét nem, csak a kérelmek számát tartják nyilván, de ezzel nemcsak bolondot csináltak magukból, hanem kiderült, hogy még csak nem is igaz.
A rendőrség és a titkosszolgálatok közt félúton, valódi külső kontroll nélkül végzi titkos tevékenységét a Terrorelhárítási Központ. Bár nem verik nagydobra, a bűnözők elfogásán és Orbán Viktor védelmén kívül a TEK-nek joga van például telefont lehallgatni vagy lakásokba behatolni. Az Alkotmánybíróság a múlt héten úgy találta, a szabályozás nem szorul korrekcióra, elég, ha a miniszter megindokolja, miért ad engedélyt ilyesmire, őt majd a parlamenti bizottság ellenőrzi. De a gyakorlatban ez nem működik. Már csak magyar Snowden kerestetik: a hvg.hu mindenesetre kikért adatokat a TEK-nek kiadott minisztériumi engedélyek számáról.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés kétlépcsőssé válna: az első lépcső adattári ellenőrzést jelent, amelynek során titkos információgyűjtés is folytatható. A javaslat szerint miniszterek, államtitkárok, a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt és megválasztott képviselők esetén csak ezt az ellenőrzést kell lefolytatni. A második lépcsőben szintén lehetővé válik a titkos adatgyűjtés.
Három és fél év börtönre ítélte nem jogerősen az Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) volt dél-dunántúli régiós vezetőjét csütörtökön a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa.
Befejeződött a nyomozás, vádat emeltek a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-Dunántúli Régiójának volt vezetője ellen folytatólagosan elkövetett jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette, 15-rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette, valamint más köztörvényi és katonai bűncselekmények elkövetése miatt - közölte a nyomozást lefolytató Kaposvári Katonai Ügyészség hétfőn.