Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz. Hogy a kérelmekből mennyire adtak a miniszterek végül engedélyt, korábban elsunnyogta a tárca, most már biztosra ment, és titkosította.
Van olyan miniszter az Orbán-kormányban, akinél a napi rutin része, hogy döntsön arról, nemzetbiztonsági okokból megfigyeljenek-e valakit, átkutassák-e a lakását, autóját, lehallgassák-e a telefonját vagy a találkozóit, elolvassák-e a leveleit, vagy rögzítsék-e, mi történik az otthonában. Sokan azonnal rávágnának egy nevet, melyik miniszternek lehet ekkora hatalma, de
talán kevesebben neveznék meg elsőre az igazságügyi minisztert, pedig a törvények betartásával ez az egyetlen helyes válasz.
Titkos információgyűjtés ugyanis nemzetbiztonsági céllal csak igazságügyi miniszteri engedéllyel folytatható, vagyis ez külső engedélyhez kötött. Másik kategória a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, de itt is van külső kontroll: egy bíró az engedélyező. Sőt, a titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is, ezt elég „házon belül” jóváhagyni.
Tavaly 1400 kérelemről döntöttek a tárcánál
De mit jelent pontosan, amivel kezdtük, hogy a kormány illetékes tagja számára a napi rutin része az ilyen nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésekről dönteni? A tavalyi évben konkrétan azt jelentette, hogy minden nap, hétvégéket, munkaszüneti napokat is ideértve majdnem 4 ilyen kérelmet kellett elbírálnia. Ha pedig hagyta összetorlódni őket, még többet, bár előírás, hogy 72 órán belül döntenie kell.
Ezt onnan tudjuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu közérdekű adatigénylésére kiadta, hogy 2023-ban összesen 1400 ilyen megfigyelési igény futott be a tárcához. Mivel kértük, hogy bontsák külön az év elejétől augusztusig, majd az év végéig terjedő időszakokat, így azt is ismerjük, hogy mennyi kérelem került Varga Judit asztalára és mennyi az utódja, Tuzson Bence elé:
- 2023 első 7 hónapjában, Varga Judit minisztersége idején 849 db kérelemről döntöttek
- 2023 utolsó 5 hónapjában, Tuzson Bence minisztersége idején 551 db kérelmet bíráltak el
Ha napokra is lebontjuk, látszik, hogy Varga valamivel több ügyben döntött: a hivatalában töltött 212 nap alatt átlagosan naponta 4 ügyiratról hozott döntést, míg Tuzson a saját időszakának 153 napja mindegyikén átlagosan 3,6-ról.
Az összesen 1400 kérelem valamivel meghaladja a 2022-es 1374-et, viszont nem éri el a 2021-es szintet, amikor néhány tucattal több, 1469 kérelmet iktattak.
Eléggé tág indok a “nemzetbiztonsági érdek”
Míg a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésnél a jogszabály tételesen felsorolja, mikor lehet ilyet alkalmazni, az igazságügyi miniszter által elrendelt nemzetbiztonsági célúnál a határok tágak. Itt elég indok egy terrorcselekmény megakadályozása, illetve „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése” – utóbbiba pedig elég sok minden belefér. Az engedély birtokában lehetővé válik:
- lakás, jármű, valamint használati tárgyak átkutatása és ennek rögzítése,
- lakás és jármű lehallgatása, rejtett kamerás megfigyelése,
- levelek, csomagok felbontása és ennek rögzítése,
- a telefon lehallgatása és online adatforgalom/kommunikáció megfigyelése,
- bármilyen „információs rendszerben” kezelt adatok megismerése és rögzítése.
Ezen a ponton érdemes tisztázni, mi az a titkos információgyűjtés, és miért olyan fontos ez. Például azért, mert a 2021-ben kirobbant Pegasus-ügyben azóta kiderült, hogy az igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések egy részét a jogszerűségét illetően elég sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték el.
Aztán azért is fontos a téma, mert a Schadl–Völner-botrány miatt az engedélyező személye is érdekes. Kiderült, hogy volt egy hosszú időszak, amikor az engedélyek jelentős részét biztosan nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettese és államtitkára, a tárcától a korrupciós vádak miatt aztán távozott és jelenleg vádlottként a bíróság előtt álló Völner Pál.
A Pegasus-botrányig tudták, utána amnézia
A miniszter által engedélyezett ilyen speciális információgyűjtésnek a nevében is benne van, hogy titkos, nem is végezheti bárki, csak titkosszolgálat, így szükségszerű, hogy a keletkezett adatok is titkosak. Sőt már maga a minisztériumba érkezett kérelem is minősített adat, vagyis nem lehet tudni semmit egy-egy kérelem konkrét tartalmáról, az abban érintett személyről, a későbbi eredményről.
Ez idáig érthető is, hiszen semmi értelme az egésznek, ha mondjuk idő előtt, már az engedélyeztetés pillanatában kiszivárog valamilyen nemzetbiztonsági szempontból „nehézfiú”, mondjuk egy terrorista megfigyelése. Ez ugyanis ebben az esetben fedett akciók sikerét, terrorveszély elhárítását, veszélyeztetheti, titkosszolgálati munkatársak lelepleződéséhez vezethet.
Az már nem érthető, a tárca miért nem adja ki, hogy a tavalyi 1400-ból hánynál engedélyezték a titkos információgyűjtést és hánynál tagadták meg. Ennek a titkolózásnak azért nincs haszna, mivel nincs jelentősége sem, hogy az 1400-ból 1315-öt vagy éppen 1291-et engedélyeztek – azt már más forrásból tudjuk, hogy a pozitívan elbírált kérelmek aránya hagyományosan igen magas. Hiszen
akármilyen számokat is közölnek, az egyedi ügyek titkossága miatt semmilyen részlet nem tudható a megfigyelésekről, és így az éves számok csak tartalom nélküli statisztikai adatok.
Nem is mindig titkolta egyébként a jóváhagyott döntések számát a minisztérium. Sőt, az Igazságügyi Minisztérium hosszú évekig készségesen közölte éves statisztikai adatként a megadott engedélyek darabszámát, persze konkrétumok nélkül. A hvg.hu kérdésére a tárca 2021-ben az az év július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről is pontos számot közölt: 928 darab.
Ezután azonban változás állt be a tárca gyakorlatában. Amikor már 2022 tavaszán ismét rákérdeztünk a számokra, és immár a teljes 2021-es év adatát kértük, a minisztérium azt a meglepő válaszolt adta, hogy nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, ezért csak az összes beérkezett megfigyelési-lehallgatási kérelem számát tudják közölni.
Tagadás és sunnyogás után jött a titkosítás
Hogy a helyzet még abszurdabb legyen, később a kormányzat már azt is állította, hogy korábban is csak a beérkezett kérelmek számát hozták nyilvánosságra. Vagyis eddig sem tudták, és a nyilvánvaló tények ellenére eddig sem az engedélyezett megfigyelések számát közölték, csak a kérelmekét. Furcsa mód azonban éveken át az adatközlések után soha nem jelezték, hogy tévedés történt.
Két éve, a 2021-es teljes év adatainak kikérésekor más is kiderült, amikor rákérdeztünk, hány engedélyt írt alá a miniszter és hányat – őt helyettesítve – más a tárcánál. Ez azután vált fontossá, mert 2021-ben maga Varga Judit nyilatkozta azt, hogy „az engedélyek ki vannak szervezve aláírásra” Völner Pál államtitkárhoz. A tárca erre a kérdésre azonban meglepő választ adott:
minősített, vagyis titkosított adat, hogy kik írták alá az engedélyeket.
Az ilyen minősített adat érvényességi ideje a jogszabály szerint 10-30 év is lehet, vagyis ennyi ideig nem tudható, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá egy-egy engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az adott, szükségszerűen alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.
Most, amikor a tavalyi számokra kérdeztünk rá, újabb fordulattal szembesültünk: új indokkal tagadta meg a tárca a kérelmek engedélyezett/megtagadott bontás szerinti közlését. Azt írták, ezt azért nem küldhetik el, mert „a közérdekű adat nem ismerhető meg, ha minősített adat”. Vagyis ezek szerint
lelepleződött az Igazságügyi Minisztérium eddigi, a korábbi gyakorlatának is ellentmondó hamis hivatkozása, és mégiscsak nyilvántartják ilyen bontásban a döntéseket, csak most már titkosították.
Összességében tehát meglehetősen zavaros a kép, mindenesetre számaink vannak:
Már 8 éve változtatni kellett volna a szabályon
Ráadásul, ha a kormányzat betartja ígéretét, akkor az egész engedélyeztetési gyakorlat megváltozik. A hvg.hu is írt róla: tavaly áprilisi ígéret, hogy a kormány végrehajtja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2016-os ítéletét. Az ugyanis megállapította, hogy nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés miniszteri engedélyeztetése jogsértő, ezért át kell írni.
A téma akkor került elő hangsúlyosan, amikor 2021 nyár végén nemzetközi oknyomozás alapján kirobbant a Pegasus-botrány, és kiderült, hogy például a hvg.hu korábbi újságírója, Dercsényi Dávid mellett több más magyar újságírót, közéleti szereplőt, ellenzékieket, az Orbán-kormány kritikusait figyelhették meg a mobiltelefonjukra telepített izraeli kémszoftverrel.
Az akkor alkalmazott – Péterfalvi Attila NAIH-elnök vizsgálata szerint jogszerű – megfigyelésekről Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta: a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés szabályaival több gond van. Az egyik – amit az EJEB-ítélet is kifogásolt –, hogy az engedélyező az igazságügyi miniszter. Megjegyezte:
a kormány tagjától márpedig nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés, mivel akarategységben cselekszik azzal a kormánnyal, akinek az érdekében esetleg visszaélésszerűen történhetnek a megfigyelések.
Ehelyett szakértők már többször javasolták, hogy az igazságügyi minisztertől egy bíróhoz kerüljön át az engedélyezés. Amúgy más országokban sem miniszterek döntenek erről, hanem az EU-s joggyakorlatban döntően bírók. Az EJEB-ítéletnek megfelelő jogszabályi változtatás tehát azzal járna, hogy a titkos megfigyelések engedélyezési jogát elvennék a mindenkori igazságügyi minisztertől.
(Nyitóképünkön Varga Judit és utódja, Tuzson Bence, utóbbi parlamenti eskütételén. Fotó: Veres Viktor)
