Ha sétálva akar fogyni, jobb, ha ismeri ezt a trükköt
Kutatók kimutatták, hogy pihenők beiktatásával sokkal több kalóriát lehet elégetni, mint folyamatos haladással.
Kutatók kimutatták, hogy pihenők beiktatásával sokkal több kalóriát lehet elégetni, mint folyamatos haladással.
Az egyik leggyakoribb egészségügyi kellemetlenség a hátfájás, ráadásul még ha el is múlik, sokszor visszatér. Míg korábban ágynyugalmat javasoltak rá, ma már inkább különféle gyakorlatok elvégzését. Egy új kutatás talált egy módszert, ami egyszerű és mindenki számára könnyen megvalósítható.
Minden lépés számít, ha az egészségről van szó – méghozzá szó szerint. Ráadásul egyszerű, hétköznapi módszerekkel is növelheti a lépésszámát.
Nem lehetetlen meglépni: a kutatók megvizsgálták, mi az a lépésszám, ami már optimálisan csökkentheti a túl sok ülésből fakadó komoly egészségügyi kockázatokat.
Az osztrák Innsbrucki Egyetem kutatói szerint egy időre már egy rövid séta is képes jelentős mértékben csökkenteni a dohányzás utáni sóvárgást.
A meditáció gyakorolható séta közben is. A sétálómeditáció ötvözi az elme összpontosításának képességét a céltudatos, koncentrált mozgással. Az alábbiakban egy sétálás közbeni légzőgyakorlatot mutatunk be a Sétálómeditációk című könyvből.
Több részletben, de heti másfél órányi mozgás is érezhető javulást hozhat a merevedési zavarban küzdő férfiaknál – derül ki egy új tanulmányból.
Három különleges budapesti épület tetejéről néztük meg, milyen a város, amit a járdaszintről teljesen másképp ismerünk.
Már azzal is sokat tehetünk az egészségünkért, ha a közeli boltba minden nap elsétálunk – egy új tanulmány szerint ugyanis pár ezer lépés is csökkentheti például a korai halálozás kockázatát.
Nincs szükség napi 10 ezer lépésre, csupán néhány nap a szokottabbnál gyorsabb séta hetente jelentősen csökkenti az idő előtti halálozás kockázatát – állítják japán kutatók.
Az Shift Robotics egy, a görkorcsolyához hasonló kiegészítőt tervezett a cipőkhöz, amiben úgy sétálhatunk, hogy közben az elektromotorok segítik a haladásunkat.
Az már egy ideje ismert, hogy a természet remek stresszkezelő, jó hatással van a stressz feldolgozásában érintett agyi régiókra. Az ok-okozati összefüggés azonban kétséges volt: nem lehetett biztosan tudni, hogy valóban a természetnek van-e stresszcsökkentő hatása, vagy a kevésbé stresszes emberek vannak többet a természetben.