A Köln melletti Brühlben Alberto Giacometti – Szürrealista felfedezések címmel egy több mint 70 objektumot (szobrokat, litográfiákat, fotókat és leveleket) bemutató kiállítás nyílt a 20. század talán legfontosabb szobrászának művészi örökségét gondozó párizsi Giacometti Fondation szervezésében.
Nemcsak a korai, kísérletező időszakból, hanem a későbbi, a zsidó hagyományra és a görög mitológiára reflektáló művekből is válogattak a mintegy 40 alkotást – szobrokat, egyedi és sokszorosított grafikákat – bemutató tárlaton, amelyből Lipchitz szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik.
A magánmecenatúrára épülő, köveskáli Káli Art Inn által negyedszerre meghirdetett pályázatot lezáró kiállítás egyedi bepillantást enged a hazai kortárs szobrászat színterére. A most megnyílt szabadtéri tárlaton a 15 legjobb pályamunka látható, köztük az idei győztes, Gaál Tamás alkotása. Nagy Mercédesz cikke.
Kőfaragó robot segítségével, tökéletes háromdimenziós másolatokkal igyekezne megoldani egy régi görög–brit vitát az oxfordi Digitális Régészeti Intézet (IDA).
"Európában és különösen Magyarországon hagyománya van annak, hogy a nemzetek időnként kiirtják saját lakosságukat. Ha ezzel nem vagyunk hajlandók szembenézni, akkor hazudunk, és ennek a jelképe a köztéri pátosz" – mondja Mohácsi András, aki a második világháború áldozatainak emlékére emelt szobrával nyert a XII. kerület pályázatán. Beszél még politika és művészet kapcsolatáról, a historizáló alkotásokról és a giccsről, valamint a pátoszos köztéri szobrok reménye szerinti jövőjéről. HVG-portré.
Az emlékezés és az emlékeztetés témáját járja körül a frissen megnyílt tárlat.
Különös minőséget, a forradalmi művészetet képviselte a szobrászatban Farkas Aladár, akinek a harcosan baloldali pályáját bemutató kiállítása alkalmából érdemes felidézni a Közgáz Marx-szobrának, illetve ellenforradalmi sorozatának történetét.
Ez lesz az üdvözlő-kapu, amin be lehet majd lépni a rendezvényre. Nem nehéz kitalálni, ki lesz az alkotó, de úgy tűnik kell még több agancs.
Nem voltam senkinek sem a haverja, olyan megrendelők vesznek körbe, akikkel egy nyelvet tudok beszélni - mondja a 36 éves szobrász, akitől az utóbbi hónapokban a Nemzeti Bank csaknem egymilliárd forintért négy monumentális szobrot rendelt. HVG-portré.
A három évtizede elhunyt Szlávics László és fia, ifj. Szlávics László közös tárlatán csaknem 250 alkotás folytat hang nélküli párbeszédet egymással és a látogatókkal a Szolnoki Galériában.
Lenin-szobrokat is kellett gyártania ahhoz a szocializmusban hogy mellette szabadon is dolgozhasson. A rendszerváltás után több alkotását is elmozdították, de így is mintegy 200 szobra áll az ország közterein a múlt héten eltemetett Varga Imrének, akit egyesek a XX. század egyik legnagyobb szobrászának tartottak.
Erre még nem volt példa Magyarországon: Michelangelo-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. A reneszánsz mester kora legnagyobb rajzolója is volt, művészete középpontjában pedig a férfiakt állt. A tárlat bemutatja egy géniusz születését, leszámol néhány népszerű tévhittel, miközben érzékletesen kifejti azt is, hogyan hatottak egymásra a kortársaival – és miért lehet izgalmas összehasonlítani őket.