Azoknak is partnerük lehet az MI, akik szakértő lelki segítségre szorulnak. Mivel a gép nem alkot morális ítéletet, és nem kell előtte szégyenkezni, ilyenkor az emberek könnyebben megnyílnak. Nem is pusztán szerelmi ügyekben.
Shari 100 dollárt kapott a szüleitől, ha hajlandó volt lefilmezni egy különösen kínos pillanatát. Később kiderült, hogy hívő mormon édesanyja, a milliók által követett influenszer válogatott módszerekkel kínozta a lány kis testvéreit. Egyre több család enged bepillantást az életébe a YouTube-on, az Instagramon és a TikTokon, és még ha a nyilvánosságra vágyó szülők nem is bántalmazók, az anyagilag igen kecsegtető influenszerkedés aligha működhet úgy, hogy a gyerekek érdekei ne sérüljenek. Mit tegyen, aki etikusan szeretné megosztani családi örömeit?
Október 28-án megjelent a HVG-n egy cikk, amelyben három olyan család helyzetét jártuk körbe, akik súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiúkat nevelnek. A fiúk agresszívak és bántják a szüleiket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk két olyan szakember, akik érintettek a cikkben szereplő egyik fiú és családja történetében. Levelükben a cikkben megszólaló Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjének egyes állításaira reagáltak. A levelet változtatás nélkül közöltük, és ezt tesszük most Stefanik Krisztina levelével is, amely a két szakember állításaira és az eredeti cikkre reagál.
Annak a meggyőződésnek, hogy szerelmi kapcsolatokban az ellentétek vonzzák egymást, az elmúlt évtizedek számos vonzalomkutatási eredménye ellentmond.
A nap minden szakában elérhető, és lényegesen olcsóbb, mint egy valódi terapeuta. De képes-e egy chatbot pótolni egy hús-vér szakember segítségét?
Bár sokáig tabuként kezelték, ma már elfogadott és gyakori dolog, hogy valaki pszichológushoz vagy más terapeutához fordul. Az, hogy ez kinél mikor következik be, változó, ahogy az is, hogy kinek milyen típusú és hosszúságú terápia válik be. Egy biztos: ha úgy érezzük, segítséget kell kérnünk, nem érdemes habozni.
A tanúk részletesen elmondták a bíróságon, mi történt a tragédia estéjén a Lecke utcai társasházban. Sz. Szilárd azt üvöltözte, hogy egyre több ember tűnik el a házból, és „mind benne vagytok!”. A férfi szerint ő nem ölt, csak védte magát. A bíróság szerint továbbra is szükséges a kényszergyógykezelése.
A Baumann Péter megölésével vádolt Sz. Szilárdról mást gondolnak az IMEI-ben, és mást az igazságügyi pszichiátriai szakértők. Sz. Szilárd szerint az egész ügy arra megy ki, hogy rábizonyítsák, szándékosan támadt rá a rendőrökre.
Megosztó és fontos kérdés, hogy mikortól és hogyan vezessük be a gyerekeket a digitális világba. Kikerülni gyakorlatilag nem lehet a képernyőt, ugyanakkor nagyon fontos, hogy szülőként mennyire vagyunk tudatosak a témával kapcsolatban. Két szakértő segítségét kértük, hogy megtudjuk, ha már mesét néz az óvodás gyerek, az hogyan válhat aktív és hasznos időtöltéssé.
Az élet egyre több területére érkezik meg a mesterséges intelligencia, esetenként – egyelőre csak Amerikában – már a bírói döntésekbe is bevonják. De vajon elfogulatlanabb a gép, mint az ember? Vagy hasonlóan viselkedik, mert emberek tanították emberi adatokon? Mit tehet a pszichológia az MI tökéletesítésében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Kekecs Zoltán, az ELTE adjunktusa.
A mentális betegségekkel küzdő embereken szeretne segíteni egy francia startup, a Callyope fejlesztése. Ez nem más, mint egy távoli betegmegfigyelő platform, mely mások mellet a skizofréniában és bipoláris zavarban szenvedő embereknek nyújthat segítséget.
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögező mechanizmusai – csupa olyan tényező, amelyek a fogékonyaknál lelki bajokat okozhatnak az újabb közel-keleti válság napjaiban.