Bár sokat tudunk a napszélről, keletkezése körül még mindig sok a kérdőjel. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter űrszondájának köszönhetően egy kicsivel ismét közelebb kerültünk a válaszokhoz.
A NASA Parker Solar Probe szondája ötödik éve tanulmányozza a Napot. Egy 2021 végén végzett mérésnek lett meg most az eredménye. Azért is rendkívül fontos, mert a napszél forrásának megértése segíthet pontosabban előrejelezni az űridőjárást és a napviharokat, amelyek hatással lehetnek a Földre.
Az amerikai kutatók az ultraibolya sugárzás segítségével kétszer olyan mélyre tudtak menni a Nap felszínén, mint eddig bármikor. Az új technológia közelebb vihet bennünket a napszél megértéséhez.
Az Európai Űrügynökség szerint a Solar Orbiternek nem esett baja.
A NASA műszerei vasárnap jeleztek be, amikor a részecskék először elérték a Föld mágneses mezejét.
A változás sokak szerint akkor állt be, amikor az új napciklus elkezdődött. Az ESA-nál úgy vélik: nehéz évek jöhetnek a műholdak számára.
A SIGCOMM 2021 nevű konferencia résztvevői arra figyelmeztettek, hogy a napszél nevű jelenség 100 évente olyan viharrá fokozódhat, ami totális leállást eredményezhet a földi kommunikációs eszközökben.
Az amerikai kutatók szerint viszonylag magas annak a valószínűsége, hogy olyan erős napkitörés indul a Napból, amely leállítaná a globális internetet.
A kutatók 40 éve találgatják, mi okozza a Jupiteren a rendszeres, félóránként bekövetkező felvillanásokat.
A Spektrum új sorozata csokorba szedi és megvizsgálja az emberiség által készített szerkezetek eddigi legnagyobb világűrbéli utazásait. A dokusorozat készítői olyan kérdésekre keresik a választ, minthogy honnan jöttünk, hogyan alakult ki a Naprendszer, és vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben.
A Parker Solar Probe augusztusban küldte haza az első 22 GB-nyi adatot a Napról, amelyet a kutatók már fel is dolgoztak, és ami egy igen furcsa jelenséget tárt eléjük.
Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatói a napszél viselkedését tanulmányozták a Big Red Ball nevű eszközzel.