A SIGCOMM 2021 nevű konferencia résztvevői arra figyelmeztettek, hogy a napszél nevű jelenség 100 évente olyan viharrá fokozódhat, ami totális leállást eredményezhet a földi kommunikációs eszközökben.
A világban most a koronavírus-járvány köti le a kutatók nagy részének figyelmét, de azért más témák is akadnak, amiket vizsgálnak a szakértők. Ilyen többek közt a napszél, ami egy ismert jelenség: ilyenkor töltött részecskék csapódnak ki a központi csillagból, amiket a Föld mágneses mezője hálóként fog fel. A napszélből viszont úgynevezett napviharok is kialakulhatnak, amik egy fokkal komolyabb veszélyt jelentenek – írta erről a Live Science.
A téma a SIGCOMM 2021 nevű telekommunikációs konferencia figyelmét sem kerülte el. Itt ismertettek is egy érdekes tanulmányt, amit a Kaliforniai Egyetem szakértői mutattak be. A kutatók főbb megállapításai közé tartozott, hogy egy erősebb napvihar „internetes apokalipszist” válthat ki a Földön,
a jelenség ugyanis a földi kommunikációs eszközöket akár hetekre, hónapokra is képes lehet elnémítani.
A kutatók azzal érveltek, hogy a mai társadalmak erősen internetfüggők, a telekommunikációs eszközök életünk minden részét behálózzák. Egy ilyen hálózat pedig nem tud megbirkózni a keletkező túlárammal, vagyis a berendezések – feltételezhetően – tönkre mennének. A szakértők nem zárják ki, hogy egy ilyen esemény a transzatlanti kábelekben is kárt okozna, melyek kijavítása, pótlása szintén időigényes feladat lenne.
De a legnagyobb gond a szakértők szerint, hogy egy efféle krízisre nincs is általános forgatókönyv a nemzetek kezében, ami ugyancsak növeli a reakcióidőt.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a globális internet ilyen módon történő kiesése nem csupán a közösségi média vesztét okozná: világszerte cégek, vállalkozások százai támaszkodnak a gyors (elsősorban internetes) kommunikációs eszközökre és rendszerekre. A jelenség végeredményben tehát nem csupán megzavarná ezek működését, közvetve emberek millió veszítenék el állásukat, és vele a megélhetésüket is.
A konferencia résztvevői ugyanakkor igyekeztek megnyugtatni a jelenlévőket. Elmondásuk szerint a koronakidobódásnak is nevezett jelenség viszonylag ritka, hiszen a számítások alapján mintegy 100 évente szokott kialakulni. Ez azonban nem jelenti azt a kutatók szerint, hogy hátra dőlhetünk: a sérülékeny infrastruktúra miatt mielőbbi cselekvési tervet kellene kidolgozni, hogy csökkentsük az esetleges veszteséget.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.