Többletszolidaritást vállal az a beteg, aki magánszolgáltatónál gyógyul, hiszen nem terheli az egészségügyi alap kasszáját és a szűkös kapacitásokat sem. A magánegészségügybe befektető Lantos Csaba, az OTP Bank egykori vezérigazgató-helyettese szerint éppen ezért visszafizetés járna azoknak, akik nem az állami intézményekben gyógyulnak.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki otthon akarja ápoltatni krónikus beteg hozzátartozóját. A társadalombiztosító napi egy, legfeljebb három órás ellátást biztosít, ezt is maximum 56 alkalommal egy évben. Így a tartós ápolásra szoruló betegeknek az otthonápolás díja havi 40 ezer és 200 ezer forint közötti összeget biztosan felemészt. Noha a szakemberek szerint az otthoni ápolás nemcsak humánusabb, hanem sokkal olcsóbb és sokszor hatékonyabb is, mint a beteg kórházban fektetése, a munkáját feladó családtagnak az állam még csak minimálbért sem fizet az "önfeláldozásáért". Nagyvizit 7. rész.
Hónapok telnek el a diagnózisig, majd újabbak a kezelés megkezdéséig. Az országban 30 kórházban van onkológiai ellátás, de kevesebb mint a felében tudnak nyújtani komplex kezelést. Bár Magyarországon is megjelentek a sebészeten, kemo- és sugárterápián kívüli célzott terápiák, de ehhez ismerni kellene a tumor genetikai eltéréseit, és hogy miképp lehet hozzáférni a kezeléshez. És ez nemcsak pénzkérdés: még az is zsákutcában érzi magát, aki többszázezer forintot kifizet a semmire, az ún. „csodaszerekre”. Nagyvizit 6. rész.
A csípőszűréstől az allergiavizsgálaton át a fogszabályozásig egy sor olyan élethelyzet adódhat, amikor képtelenek vagyunk kivárni, hogy a gyerekünket az állami ellátásban megvizsgálják. Márpedig nagyon sokaknak nincs más: alternatíva helyben nem elérhető, a magán-egészségügyi ellátás megfizethetetlen, vagy bizonyos igazolásokat csak az állami rendszerben adnak ki. Nagyvizit, 5. rész.
Az állami egészségügyben a legnehezebben igénybe vehető szolgáltatások egyike a pszichoterápia. Nagyon kevés a szakember, egy páciensre maximum negyedóra jut. Már önmagában ez is jól jellemzi, hogy aki pszichiátriai betegséggel küzd, annak nemcsak azzal kell számolnia, hogy elvesztheti munkáját, szétzilálódik a családi élete, hanem azzal is, hogy a kezelése huzamosabb ideig sok pénzt emészthet fel. Állami keretek között leginkább csak gyógyszert kapni receptre, minden mást a magánegészségügyben kell megtalálni. Nagyvizit, 4. rész.
Tb-támogatás mellett is több százezer forintot kell minimum költeni azoknak a pároknak, akiknek csak mesterséges úton lehet gyerekük. Az állami intézmények iszonyúan túlterheltek, és sokszor kényszerülnek magánszolgáltatóhoz a gyerekre vágyók, így akár több millió forint is lehet a végszámla, mire a gyerek összejön. Ha összejön. Nagyvizit 3. rész.
A terhesgondozásról és a szülésről ma már senki nem gondolja, hogy „ingyen” van. A paraszolvencia szinte természetes, ráadásul a szülész-nőgyógyászok jelentős részének – a nagyvárosokban a döntő többségének – van magánpraxisa, vagy dolgozik olyan magánintézményben is, ahol van „komplex terhesgondozás”. Egyes vizsgálatokat a tb nem támogat, illetve akadnak olyan helyzetek, amikor az időfaktor miatt a kismama kénytelen magánszolgáltatóhoz fordulni. Nagyvizit, 2. rész
Hónapokat késhet a kezelés megkezdése a diagnosztikai vizsgálatok (CT, MR, MRI) elhúzódása miatt. A várakozás idején gyakorlatilag megáll az élet: a helyzet nemcsak idegőrlő, de még az állapotban is komoly romlás állhat be. Mi történik, ha a beteg az államilag finanszírozott betegutat választja, és mi van akkor, ha ezeket megkerüli? Nagyvizit című sorozatunk ezt a témát boncolgatja. Az első részben bemutatjuk, mi van akkor, ha szeretnénk megtudni, mi bajunk van.