A terhesgondozásról és a szülésről ma már senki nem gondolja, hogy „ingyen” van. A paraszolvencia szinte természetes, ráadásul a szülész-nőgyógyászok jelentős részének – a nagyvárosokban a döntő többségének – van magánpraxisa, vagy dolgozik olyan magánintézményben is, ahol van „komplex terhesgondozás”. Egyes vizsgálatokat a tb nem támogat, illetve akadnak olyan helyzetek, amikor az időfaktor miatt a kismama kénytelen magánszolgáltatóhoz fordulni. Nagyvizit, 2. rész
„Pozitív lesz a teszted, a fellegekben jársz, de tudnod kell, onnantól kezdve fejőstehénnek vagy nézve. Persze, minden a baba érdeke nevében történik, és folyton azt hallod, hogy így tesz egy felelős szülő. Aztán mire megszületik a gyerek, már el is költöttél orvosra és vizsgálatokra 300 ezer forintot” – mondja Gabi, aki szerint az, hogy fizess, nem is mindig az orvostól jön. „Egyszerűen nem tiszta a helyzet. Mindig arról hallasz, ha nincs fogadott orvosod, akkor órákat kell majd várnod a terhesgondozáson és a portás vezeti le a szülést. Ha nem fizetsz, felelőtlen vagy: ezt mondják a rokonok, ismerősök, és lehet, hogy így is van. Ugyanakkor azt sem zárom ki, hogy simán is működne a rendszer, csak azt senki nem meri kipróbálni.”
Gabi egyébként igyekezett a legtisztább megoldást választani, vagyis egy magánintézménybe járt terhesgondozásra: itt alkalmanként 15-18 ezer forintot fizetett, plusz a négy kötelező laborvizsgálat 6-15 ezer forint alkalmanként. „Havonta egyszer jártam orvoshoz, viszont az utolsó hónapban itt voltak a CTG-vizsgálatok is, amit hetente végeztek alkalmanként 3 ezer forintért.” Ezen kívül volt még egy genetikai vizsgálat, ami 20 ezer forint volt, és a 4D-ultrahang-vizsgálat, ami pedig 10 ezer. Gabi a szülésért külön nem fizetett az orvosnak, választott szülésznője sem volt, így már csak a szülés után kontrollért kellett fizetnie 15 ezer forintot. „A választásomban a döntő érv volt, hogy ha a magánrendelőbe járok, akkor ott komolyan veszik az időpontokat. Márpedig a terhesség alatt végig dolgoztam, és egyszerűen nem tehettem meg azt, hogy egy rendelőben órákat várjak. Így viszont durván 250 ezer forintot fizettem arra, amit térítésmentesen is igénybe vehetnék.”
Vegyes rendszer: sok ponton fizethetsz
A terhesgondozás során a kismamának több választási lehetősége van. Járhat a területileg illetékes állami intézménybe – kórház vagy járóbeteg-szakrendelő –, ahol térítésmentesen végzik el a kötelező vizsgálatokat. Ennek része a rendszeres ultrahangvizsgálat, különböző szűrő- és laborvizsgálatok is. A gondozást az orvos végzi, ő értékeli a leleteket, határozza meg azok alapján a további vizsgálatokat, teendőket. Július elsejétől a nem veszélyeztetett terhességeknél a gondozást a szülésznő is végezheti, igaz, a terhesség megállapítása és a kockázatfelmérés továbbra is az orvos feladata.
A rendszerbe számos magánszolgáltató csatlakozik be, és nyújt alap- vagy pluszszolgáltatásokat a várandósoknak. A magánszolgáltatók melletti döntés lehet kényelmi – mint Gabi esetében – vagy kényszer, amikor az orvos például csak úgy vállalja a terhesgondozást, ha az a magánrendelőjében történik. Sok orvos egyszerű magánrendelőt tart fel, ahol maximum ultrahangvizsgálatra és a konzultációkra van lehetőség, míg a labor és fontosabb szűrővizsgálatok az állami intézményben történnek. Ebben az esetben a konzultációk ára 5-10 ezer forint körül van. De vannak komplex terhesgondozást biztosító magánintézmények, ahol 150-300 ezer forint lehet a kilenc hónap „orvosi” költsége. A szülés esetében a kismama választhatja az állami kórházat, ezen belül a fizetős egyágyas vagy VIP-szobát (napi átlag 11-16 ezer forintért.) De a szülés történhet magánkórházban is, ahol az árak 400-500 forintnál kezdődnek.
Cikksorozatunk egyes részei a sokszor egymást keresztező állami- és magán-egészségügyi betegutakat teszik mérlegre.
Míg egyre több várandós anyuka választja a terhesgondozásnál a magánszolgáltatót, szülni még csak nagyon kevesen mennek magánkórházba, hiszen így akár az egymillió forintot is elérheti az összköltség, amit kevesen tudnak vállalni. Egy kismama viszont akkor is kifizet legkevesebb 100-150 ezer forintot a szülésért, ha végig állami intézetbe járt a várandósága alatt: ilyenkor a pénz a szülésznő és az orvos zsebébe kerül. A szakértők szerint feltehetően 100-200 ezer forint az az összeg, amit a legtöbben eleve rászánnak a szülésre, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a magánszolgáltatások igénybevételével, ha nem is egyenes arányban, de csökken a paraszolvencia összege.
„A nők úgy érzik, fizetniük kell, általában a fejükben van, mennyit szánnak a szülésre, de úgy látják, hogy ezt inkább legálisan egy magánszolgáltatónál költik el, ahol számla ellenében kényelmi szolgáltatásokat is vásárolnak a vizsgálatok mellé. Ilyenkor sokan úgy gondolják – megjegyzem jogosan –, hogy a szülésért már nem fizetnek külön az orvosnak” – mondta egy szülészorvos, aki maga is dolgozik magánszolgáltatónál és állami intézményben is. Azt azért hozzátette, ez a helyzet főleg a fővárosra és a vidéki nagyvárosokra jellemző. „A kisvárosokban jóval kevesebb a magánpraxis, ott marad a paraszolvencia, vagy ha az nincs, mert olyan területet lát el a kórház, ahol az emberek nem tudnak fizetni, ott a kórház sokszor próbál magasabb fizetéssel kompenzálni, hogy valahogy megtartsa az orvosait.”
Az idő pénz
Azt azért tisztázni kell, hogy több olyan vizsgálat is van, melyeket a tb nem térít. A legtöbb kismama ma már elvégezteti az ún. kombinált szűrést, ami egy vérvizsgálatból és genetikai ultrahangból áll – ez a vizsgálat a Down-szindróma és még más genetikai rendellenességek esélyeit határozza meg. A genetikai ultrahang benne van a terhesgondozásban, de a vérvizsgálat fizetős – ez szolgáltatótól függően 7-11 ezer forintba kerül. Ha a teljes vizsgálat magánintézményben történik, úgy 30-60 ezret kell kicsengetni.
Ha a vizsgálat során nagy esélyét találják valamilyen genetikai betegség meglétére, tovább küldik a kismamát méhlepénybiopsziára vagy magzatvízvizsgálatra. Ez utóbbi két vizsgálatot csak a 35 év felettiek esetében vagy fiatalabbaknál orvosi indok alapján finanszírozza a társadalombiztosító. Viszont ilyen genetikai vizsgálatot csak kevés intézményben végeznek, ezért heteket kell várni a vizsgálatra és az eredményre is. „Magas kockázatra jött ki a kombinált tesztem a Down-kórra, ezért elmentem a méhlepényvizsgálatra. Egy állami intézményt ajánlottak többen is, az első alkalommal több órát kellett várni, eleve rengetegen voltunk a váróban, és mivel az orvos nagyon precíz és gondos volt, így egy kismama vizsgálata 20-30 percig tartott. Két hét múlva tudtak időpontot adni a biopsziára, utána pedig szintén két hetet vártam az eredményre. Ez azért nem volt könnyű időszak, hiszen négy hétig aggódtunk, hogy minden rendben van-e” – mondta Klári, aki szerint bár a kórház lepukkant volt, de akik a vizsgálatot végezték, mindenki nagyon kedves és figyelmes.
Klárinak szerencséje volt: mindent rendben találtak nála, de mire megkapta az eredményt már 17 hetes terhes volt. Ha kiderül, hogy beteg a baba, lehetőség van a terhesség megszakítására a 24. hétig, de minél előrehaladottabb a terhesség, annál nagyobb kockázata van a megszakításnak és lelkileg is megterhelőbb a kismamának. „Tudom, ha magánszolgáltatóhoz megyek, három napon belül van eredmény, de nem tudtam volna erre 60 ezer forintot kifizetni.”
