Egymásnak is ellentmondó tényezők határozzák meg, mennyire lepik el 2025-ben az ingatlanpiacot a befektetők. A nagyvárosi új lakások és bérleti díjak árszintje elérte az ingerküszöböt.
Országos átlagban 7 százalékos engedményt sikerül elérniük, de a 10 százalék feletti sem ritka. Ám ez még így is gyengébb teljesítmény, mint a tavalyi.
A nagyobb vidéki városok sem dúskálnak a feltételeknek megfelelő ingatlanokban.
A gazdaságkutató csoport szerint a szóba jöhető, hitelképes magyar háztartások túlnyomó részének már így is van törleszteni valója, nem valószínű, hogy bevállalnának újabb kölcsönöket.
Az egyik feltétel, hogy a hitelt igénylő lakásvásárlónak 35 évesnél fiatalabbnak kell lennie, de szigorú szabályokat hoztak a kiszemelt ingatlan méretéről, négyzetméteráráról és energetikai besorolásáról is.
Kevesebb önerőre lesz szükség, és magasabb törlesztőrészletet is lehet vállalni az energiahatékony ingatlanok vásárlásánál, illetve felújításánál.
A fővárosban élénkült meg a leginkább a lakásvásárlási kedv októberben.
Jobban nőttek a bérek, mint az ingatlanárak, önerőből és hitelből is könnyebben juthatunk lakáshoz, mint egy évvel ezelőtt.
A szállásadók statisztikái arról, hogy a rövid távú lakáskiadás és az ingatlanárak között nincs összefüggés, nem a legprecízebbek, arról viszont több külföldi felmérés is készült, hogy van összefüggés az AirBnb megjelenése és a lakásárak emelkedése között – mutatta be a G7.
Nemzetközi összevetésben a magyar fővárosban persze így is sokkal olcsóbban lehet új lakást venni, mint pl. Párizsban, ahol több mint 10 ezer euróval volt több a négyzetméterár 2023-ban, mint nálunk.
Immár hét kerületben is egymillió forint fölött járnak az ingatlanárak a fővárosban, de azért vannak olcsóbb helyek is. A Duna House összeállításából kiderül, hol.
A szárnyalás nem tér még vissza az OTP szakértői szerint.